Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A részvényjogi reform és az ultra vires-elv

110 A RÉSZVÉNY JOGI REFORM ÉS AZ ULTRA VIRESELV. Irta: DR. TIHANYI LAJOS ügyvéd. Nizsalovszky Endre „Negatív részvényjogi reform" címmel még a mult évben tanulmányt olvasott föl a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályában. E tanulmány azóta nyomtatásban is megjelenve, jogirodalmunk közkincsévé vált.*) Nizsalovszky Endre méltán nagy tekintélye s remek tanulmányában kifejtett gondolatainak súlya és értéke lehetetlenné teszi, hogy a magyar jogtudomány ne foglalkozzék e gondolatokkal a Jogászegyletben a fölolvasás nyomán kifejlődött, de nyomtatásban eddig meg nem jelent vita keretein túlmenőleg is. Nagy megnyugvással állapítom meg, hogy Nizsalovszky a negatív részvényjogi reform szellemes címével írt tanulmányával is azoknak a magyar jogászoknak a numerus-át és pondus-át erősítette, kik azt tartjuk, hogy a Trianon utáni Magyarországnak minden téren tartózkodnia kell a jogélet szerves fejlődésének princípiumával való szakítástól, és a maga nagy tekintélyével mai részvényjogunknak kiirtása helyett egy olyan reform mellett foglalt állást, amely bizonyos megszorításokkal, negatív irányú intézkedésekkel kívánja a magyar részvénytársasági intézményt alkalmasabbá tenni a részvényesek és hitelezők magángazdasági érdekeinek s a részvénytársaság formájában működő vállalatok közgazdasági hivatásának harmonikus szolgálatára. S ily irányban felvetett reformeszméi sem gyökértelenül akarnak újítani, hanem az alaptőkeminimum kérdésében jogéletünkben már jelentkezett kezdeményezés célszerű továbbfejlesztésével, kereskedelmi törvényünknek a részvénytársaságnak mint vállalatnak tárgyához kapcsolódó törvénykiegészítő magyarázatával, az alapítási tervezetben megjelölt vállalati tárgy exclusivitásának tételes részvény jogunk elveiből folyó gyakorlati érvényesítésével, s az angol jogterület ultra vires elvének ez utóbbi célt szolgáló s az élő magyar részvény jog elveihez simuló átültetésével. Kétségtelen, hogy egy részvénytársaság helyes működésének legfőbb biztosítéka vezetőinek tisztessége, lelkiismeretessége, tudása és tehetsége. De éppen a tisztességes, hozzáértő, lelkiismeretes és tehetséges vezetés alatt álló részvénytársaságoknak érdeke, hogy a tehetségtelen, hozzá nem értő, lelkiismeretlen, avagy tisztességtelen alapítók és vezetők részvénytársaságainak feketehimlője meg ne fertőzhesse a közvélemény szemében az egész részvénytársasági intézményt. Ha szabad felhasználnom és átalakítanom Nizsalovszky professzornak egy a fölös kozmetikától irtózó szépasszonyokról szóló szellemes hasonlatát: a legszebb asszony sem fog idegenkedni a himlőoltás kötelezővé tételétől. A legteljesebb mértékben helyeslem azt az alapgondolatot, hogy éppen a részvénytársasági intézmény közgazdasági jelentősége, e jelentőség erősítésének az érdeke teszi szükségessé az ezen intézményhez * Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb tanulmányok. 1937. évi II. Szám. — :s különlenyomat. Budapest, 1997. Attila-nyomda K.-T.