Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

LEMONDÁS A KÖVETELÉSRŐL. 101 A b) és c) alatt említett esetek igen közel állanak a jogérvényesítésre megállapított határidők elmulasztásához. A jogügyleteknek akarathiány címén való megtámadására pl. mai jogunk nem állapít meg határidőt, de ha a jogosult a megtámadással túl hosszú ideig késlekedik és ezzel a másik felet bizonytalanságban tartja, gyakorlatunk joglemondást állapít meg.17c) 5. Ha a hitelező a követelésről a perben mond le, a bíróság az adós kérelmére a lemondás értelmében ítéletet hoz (Pp. 590. §.), tehát a követelés megítélésére irányuló keresetet, vagy viszontkeresetet elutasítja. A joglemondás perjogi fogalma felöleli mind a jogváltoztató, mind a megállapító lemondást. (L. a következő pontban.) Az elállás a keresettől még nem jelent joglemondást (ugyanígy nem a kereset leszállítása sem.)18) — Különleges szabályok alatt áll az adós kényszeregyességében történő elengedés. 4. A lemondástól különböznek: az elállás a szerződéstől, a felmondás, a megszüntető szerződés, amelyek nem a követelést, hanem a szerződési jogviszonyt szüntetik meg.19) De tágabb értelemben a lemondás fogalma alá tartozik a hitelezőnek oly nyilatkozata, amellyel (egyoldalúan) elismeri, hogy a követelés nem áll fenn (mert létre sem jött, vagy mert utóbb megszűnt). Az ilyen nyilatkozat nem irányul a jogi helyzet megváltoztatására, ezáltal a hitelező nem meglevő jogát szünteti meg, hanem csak eloszlatja a jogi helyzet bizonytalanságát, deklarálja, hogy a hitelezőnek nincsen követelése.20) Bírói gyakorlatunkban a joglemondásnak ilyen tágabb értelme is van. Sőt bíróságaink lemondásról szoktak beszélni akkor is, ha valaki bizonyos szolgáltatást, amelyért a törvény szerint mástól megtérítést követelhetne, olyan körülmények között teljesít, amelyekből meg lehet állapítani, hogy megtérítésre nem tart igényt, pl. idegen tartozást kifizet, hogy ezzel az adóst megajándékozza ; rokonát, akit eltartani nem volna köteles, önként eltartja.21 Szűkebb értelemben lemondásról csak akkor szólunk, mikor a hitelező nyilatkozata az addig fennállott követelést a "c) L. pl. P. VI. 1529/1755. JH. IX. 822.; V. ö. P. V. 2988/1955. JM. III. 578. old.; P. V. 2490/1955. JH. VII. 968. A Mtj. már határidőt szab a megtámadásra. (1014. §.) 18) Ismét más a közjogi természetű kereseti jog és a bíróság előtti védekezés joga; erről előre egészen lemondani rendszerint nem lehet (v. ö. P. VI. 5108/1955. JH. X. 157.). — A magánjogi kifogásokról való lemondást I. az általános részben. 19) Ilyen az állásról való „lemondás" is, amely persze kapcsolatos lehet a szolgálati jogviszonyból eredő egyes igényekről való lemondással (I. mindkettőre P. II. 4510/1855. JH. VIII. 111.) 20) Az ilyen „lemondás" hatása ugyanaz, mint az ú. n. negatív elismerési szerződésé, amelytől csak abban különbözik, hogy nem szerződés, hanem egyoldalú jognyilatkozat. 21) L. pl. P. III. 560/1953. JH. VIII. 45.