Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

102 DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ nyilatkozat erejénél fogva (konsíitutive) szünteti meg. Ugyanez a hatása az elengedési szerződésnek. A tágabb és a szűkebb értelemben vett lemondás között a gyakorlati különbség főleg abban van, hogy az előbbi szabály szerint visszahat a deklarált tény időpontjára, (tehát olybá kell venni, mintha a követelés létre sem jött, vagy már korábban megszűnt volna, az utóbbi ellenben csupán „ex tunc" hatású. Hogy adott esetben megállapító, vagy íogváltoztató lemondással állunk-e szemben az ügyletértelmezés kérdése. Kétség esetében a kifejezett lemondást inkább jogválíoztató hatásúnak, az azonnali jogérvényesítés elmulasztását inkább megállapító hatásúnak kell tekinteni; a hatalmasság nem gyakorlása magában véve konstitutív joglemondás, de kifejezheti annak az elismerését is, hogy a hatalmasság fenn sem állott. 5. Mind az egyoldalú joglemondás, mind az elengedési szerződés rendelkezések a követelésről, ezt tehát közvetlenül (ipso iure, további tény hozzájárulása nélkül) szüntetik meg. E rendelkezések érvényességéhez a hitelező részéről cselekvő és rendelkező képesség szükséges.22) Csak a hitelező, vagy az ő nevében képviselője mondhat le a követelésről, de jogosulatlan személy lemondása a hitelező jóváhagyásával utólag hatályossá válhatik.23) A követelésről már előre is le lehet mondani arra az esetre, ha utóbb a követelés létrejön. Az ily lemondást azonban gyakran kényszerítő jogszabályok korlátozzák.24) így pl. arról, hogy a másik fél szándékos cselekményével okozandó kár megtérítését követeljük, nem lehet érvényesen lemondani. Ugyanez áll általában a családjogi tartási követelésekről.25) Hatálytalan a munkavállalónak az 1910/1920. M. E. számú rendelet 2—7., 9., 12. és 15. §-aiban biztosított jogairól előre való lemondása is.26) Ugyancsak nem lehet előre lemondani arról, hogy az ajándékozást hálátlanság okából visszavonhassuk,27) nemkülönben a munkavállaló személyiségének, testi épségének, stb. védelmére felállított jogszabályokon alapuló jogokról.28) Bár a lemondás, mint a követelésről való rendelkezés, fogalmilag jogügyleti) azokban az esetekben, amelyekben 22) Korlátoltan cselekvőképes személy követelésről ingyenesen a gyámhatóság jóváhagyásával sem mondhat le. (Gyámi törvény 20. §. ut. bek. és 113. §. ut. bek) S3) V. ö. Tuhr 569. oldal. 24) U. n. „létszaki kógensség" (Beck Salamon kifejezése). 25) L. pl. az ideiglenes nőtartásra nézve: P. 111. 5558/1934. JH. IX 417. (A végleges nőtartásra nézve 1. a H. T. 92. §-át). 26) L. a rendelet 25. §-át. V. ö. P. II. 945/1955. JH. VIII. 880. 27) L. Grosschmid, Fejezetek I. 150. old.; ugyanígy P. I. 4870/1925. JH. I. 220., azzal, hogy az ily lemondás a jóerkölcsökbe ütközik. 28) P. II. 1470/1928. JH. III. 556. 29) V. ö. 68. JED. indokolását (utolsó három bekezdés).