Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Controversiák a vállalati jelzők körében

92 DR. DEGRÉ MIKLÓS ján azt hiheti, hogy az Odolí még mindig külföldön állítják elő. Ugyanez áll pld. az Aspirin, a Schicht szabadon képzett, illetve családnévből alkotott szóvédjegyek és általában csak­nem minden világvédjegy tekintetében is, mert már a puszta elnevezés hallatára ma még sokan azt hiszik, de talán évtize­dek múlva is azt fogják hinni, hogy ezeket a cikkeket a kül­földről importálják. Egyeseknek tévhiedelme a puszta histori­kum alapján, a változatlan minőségnek reális biztosítékai mel­lett háttérbe szoruló mellékmomentumok tekintetében ép oly kevéssé szolgálhat alapul az elismert és törvényesen biztosí­tott eszmei tulajdonjog megsemmisítésére, mint ahogy senki­nek sem juthatna eszébe a telekkönyvi tulajdonjog kitörlését követelni azon a címen, hogy a telek évek óta kerítés nélkül áll és a szabad átjárás folytán sokan azt hiszik, hogy köztu­lajdonba ment át. HELLER ERIK EGYETEMI TANÁR: A MAGYAR BÜNTETŐJOG TANKÖNYVE. ÁLTALÁNOS RÉSZ. II. FÉLKÖTET. Irta: Dr. DEGRÉ MIKLÓS, a budapesti kir. ítélőtábla ny. elnöke. Amint az előszó első soraiból is megtudjuk, az előttem fekvő mű kiegészítő részét képezi annak a műnek, mely szerző tollából azonos címen, I. félkötet jelzéssel ezelőtt hat eszten­dővel megjelent. Erről a műről annak idején a Jogállamban (XXX. kötet 458. 1.) ismertetést írtam. Ebben a könyvismertetésben vázoltam azt a szoros ösz­szeköttetést, melyben szerzővel, ennek egész fiatal kora óta állottam. Némi szerénytelenséggel azt az állítást merném meg­kockáztatni, hogy egyike voltam azoknak, kik őt a büntető­jogi irodalomba bevezették, mert amikor ezelőtt negyed szá­zaddal első önálló művével lépett az olvasóközönség elé, e munkáját én voltam szerencsés előszóval ellátni. Később is figyelemmel kísértem szerző irodalmi működését, és nagy elég­tétellel láttam, mikép emelkedik a magyar büntetőjog legki­válóbb műveinek sorába. Több munkájáról volt alkalmam is­mertetést írni, kiemelve művei kiváló érdemeit, de soha nem hallgatva el észrevételeimet. A legközelebbi mult eseményei az eddiginél is köze­lebb hoztak szerzőhöz. E sorok írója ugyanis a mult évi október hó végén nyu­galomba vonult, és miután két hónappal később a vizsga­bizottság mandátuma is lejárt, közszereplésem a mult év vé­gével befejezést nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents