Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

78 SZEMLE. A Magyar Jogászegyletben február 16-án dr. Buza László egyetemi ianár tartott előadást A nemzeti szocialista Németország nemzetközi joga címen. Előadó szerint a nemzeti szocialista Németország legközelebbi nemzetközi jogi célkitűzése az egyenjogúság biztosítása. Ezt a célt először a fegyverkezés terén s a többi államokkal egyetértésben kísérelte meg elérni. Később elhagyta a Lefegyverzési Konferenciát, kilépett a Nemzetek Szövetségéből s önhatalommal tette meg a vonatkozó intézkedéseket. Az új véderő törvény kiadásával hatályon kívül helyezte a versailles-i szerződés katonai korlátozásait, mit azzal indokolt, hogy a többi államok nem ?cítek eleget a lefegyverzés terén vállalt kötelezettségüknek s ezzel Németország jogot nyert a szerződés egyoldalú felmondására. A locarnó-i szerződés egyoldalú felmondását is, mely a Rajnavidék demilitárizálását szüníette meg, hasonló jogi érvvel támasztotta alá ; azt a javastatot azonban, hogy e felmondás jogosságának kérdése terjesztessék a hágai Bíróság cié, már nem fogadta el. A nemzetközi folyókra és a kiéli csatornára vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésénél jogi érvekre már egyáltalában nem is hivatkozott. A jog és a hatalom fegyvereivel folytatott küzdelme tehát a jog szerepének fokozatos csökkenését mutátja. Enneií dacára nagy tévedés volna Németország magatartását úgy állítani be, mint a nemzetközi joggal való szándékos szembehelyezkedésf. A békeszerződéseket az erőszak hozta létre. Rendelkezései nélkülözik azt az ethikai erőt, mely a helyes és igazságos jogban benne van s csak a mögöttük álló nyers erő tartotta őket hatályban. Mihelyt az erőviszonyok változásával megszűnt a mögöttük lévő hatalmi túlsúly, szükségképen össze kellett omolniok. Az érdekelt államok az erőviszonyoknak erről a megváltozásáról nem akartak tudomást venni s elzárkóztak a revízió elől. Magyarország szempontjából Németország sikeres küzdelme az egyenjogúságért örvendetes, bár kívánatosabb lett volna, hogy a német egyenjogúság ne önhatalommal, hanem közös megedgezéssel és jogi elvek alapján állíttassék helyre, mert akkor ugyanezt az eljárást nem lehetett volna megtagadni a többi békeszerződéstől sem. A távolabbi jövőre nézve csak a nemzeti szociálizmus deklarált alapelveiből vonható következtetés. X nemzeti szociálizmus a „Volkstum" életegységéből indul ki. Ez nemcsak azok kizárását jelenti a német népből, kiket a nemzeti szociálizmus idegen fajhoz tartozónak vall, hanem a másik oldalon mindazoknak felvételét is, kik a vér és a származás közössége folytán németek. így a nemzeti szociálizmus a német impériáiismus elmélete. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában 1957. január 13-án dr. Goltner Dénes szegedi kir. ügyész tartott előadást „A védett birtokra vonatkozó jogszabályok helyzete jogrendszerünkben és hatásuk az általános jogtételekre"' címen. A védett birtokra vonatkozó jogszabályoknak a jogrendszerben elfoglalt helyzetének meghatározása egy általános jellegű és nagyfontosságú bíráskodási problémára vezet, amelynek aktualitása és különlegessége azzal a fejlődéssel párhuzamosan alakult ki, amit az agrárvédelmi gondolat az egyes látelesjogokban feltüntet. Ugy a magyar, mint a külföldi jogok közül is pl. a német, jugoszláv, román, lengyel téíelesjogok az időleges megoldást biztosító moratoriális intézkedésekről az idők folyamán mindinkább a végleges rendezést bizlositó érdemi beavatkozás rendszerére lértek át, amelynek az u. n. tőkerövidités a legjellegzetesebb megjelenési formája. Ezzel az átalakulással együtt igen lényegesen megváltozott az a feladat is, amit az agrárvédelmi jogszabályok alkalmazása jelentett a bíróságok számára és annak jellege a logikum teréről egyre határozottabban az értékelés, közelebbről a célgondolat körébe tolódott át. A védett birtokra vonatkozó joganyag bírói kezelése épen ezen a ponton váll általános bíráskodási problémává. A jogérték szolgálatára rendelt bíró Smend-i gondolatával szemben a „gazdavédő" bíróban lehetetlen fel nem ismerni azt az állami szervet, amely — ha működése nem is jelent kizárólagos: hitelezőellenes gazdavédelmet