Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

58 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN és végül, hogy a visszahívó fél szándéka komoly és őszinte volt-e és a visszahívó végzés kieszközlésével nem-e csak bontóokot kívánt megvalósítani, „holott minden különösebb eszköz igénybevétele nélkül is sok esetben kideríthető volna a felek megegyezése." Elsősorban is azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy a bírónak milyen különös törvényszabta kötelességei vannak e perben és a gyakorlatban mily módon tesz, illetve tehet annak eleget. Az alaki és általános kellékek fennforgását feltételezve a tényállás megállapításánál a Pp. általános rendelkezéseit a Pp. 669. és 670. §-ai részben korlátozzák, részben kitágítják és elrendelik, hogy a biró a házasság fenntartása érdekében hivatalból vegye figyelembe azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a kereseti kérelem megalapozására felhozott ok megítélésére befolynak. Vajon mily tények és bizonyítékok állanak a bíró rendelkezésére a 77. §-os perben és mily bizonyítási eszközök ? Az elhagyástól számított 6 hó elteltének bizonyítására a Te. 56. §-a kizárólagos bizonyítási módot rendel, attól a biró el nem térhet és így e tényt jogszabálysértés nélkül veheti fel Ítélete tényállásába. Az anyagi jogi feltételek megállapításánál a biró a Pp. 657. §-a szerint köteles a házasfeleket személyesen meghallgatni s a szükséghez képest meghallgatja a felek törvényes képviselőit és a szülőket, valamint más személyeket is. Ami a felek meghallgatásának kötelezettségét illeti, a bíró ennek minden esetben eleget tesz. A felperessel szemben tényleg, mert a felperes meg nem jelenése esetén a biró a pert megszüntetheti (Pp. 664. §. 3. bek.) s igy felperest a megjelenésre kényszerítheti. Alperessel szemben a biró e kötelességének már az alperes megidézésével eleget tesz, azaz lehetőséget nyújt az alperesnek a megjelenésre és védekezése előterjesztésére. Alperes meghallgatása érdekében a bírónak más kötelezettsége nincsen, de nem is áll módjában, hogy az alperest meg nem jelenése esetém meghallgassa, nem állván rendelkezésére semmi eszköz, amivel alperest a megjelenésre kötelezhetné. Annak megítélését, hogy a feleken kívül más személyek meghallgatására szükség van-e, a törvényhozó a bíróra bízta, aki e kötelességének is mindannyiszor eleget tesz, ha a per adataiból e személyek meghallgatásával bizonyítható tények jutnak tudomására. De az alperes meg nem jelenése esetén honnan tudjon a bíró ezekről a személyekről, azok lakhelyéről és a velük bizonyítható tényekről ? A felperes csak nem kötelezhető arra, hogy kereseti tényállásai megdöntésére bizonyítékot szolgáltasson ? Az alsóbíróság e tekintetben a m. kir. Kúria III. 3331/1933. számü Ítéletében megnyilvánuló gyakorlatot követi, amely szerint „a Pp. 670. és 669. §§. értelmében a bíróság a házasság fenntartása érdekében hivatalból is figyelembe veszi ugyan a felek által a kereset megalapítására felhozott okok megítélésére befolyással bíró tényeket és bizonyítékokat, de e kötelessége nem terjed ki arra, hogy a felek vonatkozó meghallgatásán kívül bizonyítékok után is kutasson." Helyteleníti a szerző azt a gyakorlatot is, hogy a bíró ítéletében utal arra, hogy alperes a perben nem védekezett, vagy pedig, hogy a tárgyaláson meg sem jelent. Ez az álláspont nem helytálló. A bíró kénytelen az ítéletében tényként megállapítani, hogy az alperes a