Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

48 DR. BEÉR JÁNOS egész mesejáték stílusában folyt le — nem tekinthető tiltott utánképzésnek akkor, ha a díszletképek egyébként egymástól függetlenek. Ugyanez az álláspont érvényesült akkor is, amikor két rádióujság vitázott a megjelenési forma külső jellegzetessége felett. Ez sem védhető. Ugyancsak elutasító álláspontra helyezkedett a Kúria, amikor egy filmfényképeket tartalmazó album összeállításának módját kérelmezték. A szerzői jog tehát magát az ötletet, az eszmét nem védi meg teljes egészében, csak annak bizonyos metszeteiben. IV. A szabadalmi jog tárgyköre az 1895. évi törvény fogalmazásában kiterjed „minden új találmányra, mely iparilag értékesíthető." Ez önmagában is korlátokat jelent, hogy azonban a tényleges tárgykört meghatározhassuk, a „találmánynak" a szabadalmi bíróság gyakorlatában kialakult fogalmát kell megvizsgálni. A találmány fogalmának első és elengedhetetlen kritériuma a műszaki jelleg. De nem minden műszaki eszme, műszaki ötlet találmány. Szükséges továbbá az, hogy az új termék valamely műszaki feladatnak olyan megoldása legyen, amely az ismert megoldásoktól lényegesen különibözzék. A találmánynak műszaki hatások előidézésére kell alkalmasnak lennie. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a szabadalmi jog a gondolati termékeket csak igen korlátozott területen, a technika területén védi meg, de itt is csak akkor, ha valami szerkezeti, vagy eljárási újdonságra vonatkoznak. Ilykép a technikai ötleteknek is egész sora védtelen marad, akkor ha a találmány jellegén alul maradnak. így pl. nem találmány ismert dolgoknak ismert célra való felhasználása, még ha ez a felhasználás újszerű is — a kombinációk csak akkor szabadalmazhatok, ha ezek által előre nem Játható eredményt érünk el. Csak akkor állapíthatjuk meg a találmányi jelleget, ha szerkezeti újdonságról vagy új eljárásról van szó — külső alakváltoztatás, dimenzionálás nem szabadalmazható. Úgy érzem, — pedig nem vagyok műszaki ember — hogy a szabadalom így meghatározott körén kivülesően is vannak gazdasági értéket jelentő műszaki gondolati termékek: vannak gazdaságilag értékes, de nem szabadalmazható műszaki ötletek. V. A mustravédelemről szóló 107.709/1907. számú Kereskedelmi Miniszteri rendelet lényegét tekintve: az ezen lajstromozás utján szándékolt védelem csupán valamely iparcikk új külső alakjára vonatkozhat, álljon ez akár az iparcikk „sík felületének különös vagy sajátos kiképzésében" vagy az iparcikk külső alakjának bármi más kialakításában. A védelem itt tehát kizárólag az iparcikkek speciális külső alakjára hat ki. A védelmi kör hasonló az iparcikkek megjelenési formája-