Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

ÖTLETVÉDELEM. 49 val egybeforrt iparművészeti mű védelmi körével, természetesen azzal az eltéréssel, hogy minden sajátos és újszerű megmunkálás védelemre tarthat igényt arra tekintet nélkül, hogy az iparművészi elemek fellelhetők-e a megmunkálás módjában vagy sem. A ma érvényben lévő ipari mintavédelem keretében így még töredékeiben sem valósítható meg az eszme, az ötlet védelme. Azok a mintavédelmi bejelentések tehát, amelyekre a bevezető sorokban utaltam, a védelem szempontjából teljesen értéktelenek. VI. Talán a versenyjog az a jogi terület, ahol — legalább eredményében — az eszme védelme: az ötletvédelem eddig is a legteljesebben megvalósult, de ezen a jogterületen^meg elsősorban a jog alanyai speciálisak és korlátozottak. A versenyjog kizárólag a versenytársat védi a versenycselekménnyel szemben és a védelem ereje semmivé válik, amint a jog tárgyi vonatkozásban a versenyviszonyon kivül kerül. A versenyjog speciális helyzetet kiván meg és a speciális helyzethez képest speciális szempontokból nézi a kérdést: csupán a versenyviszony szempontjából. Ha a versenyjog valamely ötletet, vagy valamely eszmét megvéd, ez nem az eszméhez, vagy az ötlethez íűződő általános joghatásokból folyik; a versenyjog a versenytársat a versenyviszony vonalában akarja megvédeni és az eszme legfeljebb ennek következményeként kap védelmet. A versenyjogban tehát más a megvédeni szándékolt jogtárgy is és csak a védelem eredményében van találkozás. A versenyjog csak akkor érinti a mi területünket, ha az eszmét, az ötletet versenyzésre hasznosítják. A védjegyjog lényegében a versenyjog egyik speciális része. Ezek szerint a mi kérdésünk elbírálásánál a versenyjogot és védjegyjogot is figyelmen kivül kell hagynunk. Mindenesetre érdekes, hogy a versenyjog leszűkített körén belül a Kúria állandó gyakorlata is arra az álláspontra helyezkedett, hogy idegen munkát akárcsak közvetve is ingyenesen igénybevenni, a versenytárs különleges üzleti elgondolásait engedélye nélkül megvalósítani, a jó erkölcs követelményeivel ellentétes. Ismételten megállapította a Kúria, hogy reklámötleteknek kitermelése, azoknak gyakorlati hasznosítása sokszor jelentős munkát, sok fáradtságot igényel s így azoknak olyan értéket kell tulajdonítani, amelyet a versenytárssal szemben meg kell védeni. A „Reichsgericht" megvédte egy filmszínház azon ötletét, hogy a napilapokban és a villamosjegyek hátlapján kedvezményes utalványokat helyezett el, — megvédte a gyakorlat a hatásos reklám-slogeneket és megvédett eladási rendszereket stb. is bárha az összetéveszthetőség nem is forgott fenn. Ha tehát az általunk felvetett kérdés általános megoldásához a versenyjog vizsgálatán keresztül nem is jutunk el, a versenyjogban kiJogállam XXXVI. évf. 1—2. füzet. 4