Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

ÖTLETVÉDELEM. 47 kében már megvalósult. A gondolati- eszmei mag védelmének előfeltétele tebát, hogy az valamely megjelenési formában (valamely műben) megrögzíttessék és csak ezzel a formával együtt tarthat védelemre igényt. De ezenfelül területileg is határolt a szerzői jog, mert még a megvalósult eszme sem védhető a szerzői jogi törvény által, ha annak fogalmi körén kivül esik : azaz, ha a megvalósítás formája nem a szerzői jogi törvényben taxatíve felsorolt művek valamelyike. Hiányossága a szerzői jogi védelemnek az is, hogy a megvalósított mü gondolati elemében rejlő ötlet túlzottan összenő a megjelenési formával és ha a mű legbelső magját felhasználva megjelenési formáját átalakítjuk, szerzői jogi támadástól már félni nem kell. És továbbmenve: A szerzői jogon keresztül valamely gazdasági irányú elgondolást megvédeni egyáltalában nem lehet, mert ha a törvény az elgondolást magában foglaló művet magát a plágium ellen meg is védi, a műben foglalt ötletek gazdasági megvalósítása ellen már nem ad védelmet. Szinte azt mondhatnók, hogy a szerzői jogban elvileg még mindig azok a határok állnak meg, amelyeket az Országbíró Értekezlet már említett szabályai körvonalaztak és amelyeket Dr. Wenczel Gusztáv 1863. évben kiadott magánjogában így ír le: „Nem a szerző eszméjéről van itt szó, amelyek magukban véve a jogi forgalom tárgyai nem lehetnek, hanem csak az irodalmi és művészeti munkákról, amelyek ezen eszmék mintegy következése és külső eredménye." A fejlődés természetesen ezeket a kereteket több irányban is erősen tágította. A Kúria Ítéleteiben lehetőleg követi az élet mozgalmas változását és ezért fogalmilag mindinkább kibővítette azokat a kategóriákat, amelyek a szerzői jogi törvény alá tartoznak. A mai joggyakorlat szerint így a szerzői jogi védelem szempontjából közömbös, hogy a műveknek mennyiben van irodalmi vagy művészeti értéke, csak az a lényeg, hogy a szerző önálló, egyéni szellemi termékei legyenek, amelyek alkotójuk egyéniségének bizonyos sajátságait magukon viselik és újszerűek. A „Vasúti pengőíuvardíj számítási táblázatok" című művet így a Kúria jogi védelem alatt állónak nyilvánította. Az „interjút" író műnek minősítette. Az egyetemi előadásokból készített jegyzet írói mű. Bár más szempontból, de maradéktalanabb érvényesülését jelenti az „eszmének" az a Kúriai gyakorlat is, amely szerint a szerző valamely művében megteremtett jellegzetes költői alak önmagában is szerzői védelem alatt áll. Ezt a jogelvet Bugyi Sándor által megteremtett „Debreceni taligásra" vonatkoztatva mondotta ki a Kúria, de gondoljunk itt pl. a „János vitézre", „Háry Jánosra", vagy a világhírű „Miki Mausra." Mindezekkel szemben azonban az érem másik oldala: Konkrét ügyben elutasító álláspontra helyezkedett a Kúria a jogszabályoknak teljesen megfelelően, - amikor kimondotta, hogy az „írja hadnagy" című színpadi mű szinrehozatalával kapcsolatosan felhasznált díszletötlet, — amelyet megelőzőleg állítólag más is használt és amelynek lényege, hogy a színpad lapozható képeskönyv alakban volt kiképezve és az