Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A brit birodalmi sajtószindikátus és az egyéni jóhirnév védelme

44 DR. PICKER ERNŐ Annak ellenére, hogy az ismertetett panaszok nem alaptalanok, nem valószínű, hogy a tervezet alapján új törvény készüljön. A konzervatív angolok nem barátai a gyökeres változtatásoknak : ilyenek nélkül is tudnak magukon segíteni, a legválságosabb helyzetekben is. Amikor Európa az emberi jogokért vivta harcát, a francia forradalom tombolt, a Kontinenst a háborúk pártokra szakították és minden pártnak minden országban ellenségei és pártfogói voltak, amikor a Brit Birodalom az Amerikai Szabadságharc és a vallásháborúk következtében szenvedett, a lázítás, a „seditious libel" Angliában annyira elharapódzott, hogy a törvényhozásnak kellett beavatkoznia. De nem hozott új törvényt a lázadás ellen, hanem mindenfajta libelperben, — nemcsak a seditious libelperekben —, a jogkérdés feletti ítélkezést, azaz, hogy valamely cselekmény a libel tényálladékát kimeríti-e, a hivatásos bíró jogköréből — a jogászkörök legelkeserettebb tiltakozása ellenére — kiemelte és az esküdtekre ruházta át. És tényleg 1815 után „a seditious libel már nem fenyegeti a király békéjét s ily vád miatt az eljárás ritkább lesz, ma pedig az ily cselekmény miatt a büntető eljárás a ritkaságok közé tartozik."80) i) Akit az angoi sajtójog egész terjedelmében érdeke!, annak ajánlom Dr. Horvátth Dániel „Sajtójog és Sajtószabadság Angliában" című kitűnő tanulmá* rsyát (Bpest 1931), mely igen világosan és kimerítően tárgyalja ezt az igen bonyolult kérdést. — 2) Minthogy csak a defamatory libellel és defamatory slander rel foglalkozunk és a libel és slander többi fajai a jelen cikk szempontjából tekintetbe nem jönnek, a „defamatory" jelzőt nem ismételjük. A továbbiakban a ..libel", „slander" és „diffamáló" angol elnevezéseket használjuk, egyrészt mert a régi magyar jogi nyelvezetben a „libellus famosus" és a „diffamáció" szavak ismeretesek, másrészt mert sem a libel, sem a slander szónak nincs a magyar nyelvben jogi equivalense, magyarázó fordítások pedig félreértésekre adnak alkalmat, — 3) James F. Stephens „A Digest of the Criminal Law" című műve 399. i tpján utal arra. hogy a libel fogalmát néhány szóban szabatosan megmagyarázni nem lehet és utal példánként Strokie „Slander and Libel" 775 lapos munkájára, melyben a libel fogalommeghatározásával 150 lapon foglalkozik. (1. Horvátth i. m. 18. I.) Odgers „A Digest of the Law on Libel and Slander" c. művének II. fejezetében ugyanennek a nézetnek ad kifejezést és a magyarázatot 16 lapra terjedő kazuisztikával pótolja (i. m. 17—31. 1.) — 4) Az 1843. évi Vict. 4. sz., Lord Campbell's Act néven ismert törvény 4. és 5 §§-ai alapján. — 5) Magyarázatát 1. alább. — 6) Horvátth i. m. szerint az angol bűnügyi statisztika alapján 1924-ben csak 16 büntető eljárás volt folyamatban. — 7) \y. Hawkins (1676— 1746) „Pleas of the Crown" azaz Büntetőjog — 8) (1894.) 12. Q. B. D. 320. sz. Ítéletben. — 9) L. „The Times" 1936. február 18-i számát. — ™) (1829.) Cq. 492. sz. — ") (1869) Bing. 406. sz. - 12) Horvátth i. m. 39. 1. — 13) Ez a tervezet, készítője után, a következőkben „Henderson-féle tervezet" elnevezése alatt fog szerepelni. — 14) A mondottak alapján ezt az angol szakkifejezést talán leginkább a „kár igazolása nélkül kártérítésre kötelező" körülírással fejezhetjük ki. — 15) (1902.) 4. F. Ct. of. Sess. — 10) V. ö. a két bekezdéssel lejebb közölt esettel. — 17) (1849). Q. B. 185. sz. — 18) L. a lejebb közölt Artemus Jones esetet. — 19) Igaz ugyan, hogy a bíróság ily esetekben kutatja, mi volt a kereset késedelmes megindításának az oka és az okok mérlegelése a „lesipuskás" felperes keresetének elutasításával járhat, — de tapasztalt aranyásók számítanak ezzel a kockázattal és igyekeznek azt lehetőleg csökkenteni. — 20) (1S95) Q. B.