Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog
IRODALOM. 413 ködésének és a szociális tanfolyamokon kifejtett előadói munkásságának tapasztalatai alapján foglalta rendszerbe azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyekre a szociális közigazgatás egyes ágaiban dolgozó tisztviselőknek és segédmunkaerőknek (védőnőknek, pártfogóknak, iskolanővéreknek, szegényügyi megbízottaknak stb.) szükségük van. A munka a közigazgatási alapfogalmak rövid összefoglalása után hosszabb magánjogi áttekintést ad. Majd ismerteti hazai anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi rendszerünket. Részletesen tájékoztat a gyámhatóság jogköréről s az állami gyermekvédelem tevékenységéről. Külön fejezet szól a hadigondozásra és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokról, amelyek keretében a mezőgazdasági munkások és egyéb alkalmazottaknak betegség esetére való ellátását és biztosítását is ismerteti. Tárgyalja végül a kötet a szegényügyi közigazgatást és a közegészségügyre vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A munka használhatóságát és áttekinthetőségét emeli a részletes tartalommutató, a fejezetek rövidsége és a jogszabályok sürü idézése. A 15 ívre terjedő, tehát könynyen kezelhető és világos stílusban megirt kötet nélkülözhetetlen vezérfonál a gyakorlati közigazgatási vizsgára készülők részére. (Az Eggenberger féle könyvkereskedés kiadása.) Dr. Bakody Aurél: A criminal-biologiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. A Magyar Elmeorvosok Egyesületének 1937. évi értekezletén tartott előadása. 'Az értekezés előadása és indoklása ama jogszabálytervezeteknek, melyek a büntetőigazságszolgáltatással kapcsolatosan a bűnöző elmebetegekkel szemben a társadalom, illetve a jogrend megvédését célozzák. Tárgya szoros összefüggésben van a szerzőnek 1936. évben megjelent ..Határközi elmeállapotok és a fejlődő félben lévő psychosisok szerepe a bűnözésnél" című értekezésével és szerzőnek 1934. évben megjelent figyelemre méltó értekezésére is, mely a zárt elmegyógyintézetekbe való betegfelvételre és az onnan való elbocsájtásra vonatkozó 1912: LTV. t. c. módosítására vonatkozik. Határközi elmeállapotok gyűjtő neve alatt az elmeorvosi tudomány oly psychikus állapotokat ért, melyek a normálistól már eltérnek ugyan, azonban a kifejezett elmebetegségek fokát még nem érték el. Az ilyen határközi elmeállapotban lévők büntetőjogi szempontból felelőségre'vonhatók ugyan, azonban az elmeorvos szakértő üyen esetben a korlátolt beszámíthatóságot fogja megállapítani. Az ítélkező bíró ilyen esetben megállapítja büntető ítéletében a vádlott bűnösségét, azonban tekintettel a vádlott korlátolt beszámítási képességére enyhébb büntetéssel sújtja. Az ilyen határközi elmeállapotban lévő vádlott könnyebben reagál rabtársai előadásaira és ténykedéseire és büntetésének elszenvedése után, kikerülve az életbe, újabb és űjabb büntetendő cselekményeket fog elkövetni. Ezen előrelátható büntetésekkel szemben praeventiv intézkedéseket tart szükségesnek a szerző. Bakody kifejti, hogy a normál bűnöző psychékkel szemben megkülönböztetjük azokat a criminálbiológiai személyiségeket, akiknél még más lelki abnormitás is található. Ezek: 1. a tartósan rendszerint veleszületett normális csökkent érzésű határközi elmeállapotok. 2. a tartósan normálisan csökkent elmebetegek. Az előbbiekhez tartoznak mindama tartósan defectuosus erkölcsi érzésű emberek, kiknek akaratbeli szabad elhatározási képessége felfüggesztve ugyan nincs, azonban többé-kevésbbé az akaratbeli szabad elhatározási képességük már korlátozott. Rendkivül érdekes és főleg űjszerű a szerzőnek határközi elmeállapotú criminálbiológiai személyiségeknek csoportosítása annak a kimutatása mellett, hogy az egyes csoportokhoz tartozók főleg milyen büncseleknek elkövetésére hajlamosak. A szerző nvolc ilven csoportot állít fel. A szélhámosok és munkakerülők csoportja adja a legtöbb munkát a büntető hatóságoknak. Az előbbi csoportba tartozók rendszerint örök-