Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

IRODALOM. 409 hétnek abban, hogy a tény valósága feletti ítélkezést becsületbíróság elé viszik, ami azonban azonos hatályú az indítvány visszavonásával. (596., 597. §-ok.) Ez a rendelkezés kétségkívül alkalmas kiirtani a rágalmazást és becsületsértést, de kérdés, hogy nem segíti-e elő a közhivatalnokok és közfunkcionáriusok visszaéléseit, melyeket leleplezni ilyen formán büntetlenül sohasem lehet. Ezzel be is fejeztem ezt a rövid szemlét, mellyel csak azt akartam bizonyítani, hogy a magyar jogászok, akik a gyakorlatból ismerik büntetőszabályaink egynémely fogyatékosságát, hiányosságát s a gyakorlatban kiütköző égető büntetőjogi kérdéseket, — nagy haszonnal és okulással olvashatják ezt a pompás magyar nyelvre átültetett olasz kódexet, melyből a mi Btk-ünk szerves reformjánál is sok hasznos tanulságot fognak meríthetni. Hála és köszönet ezért a tudós fordítóknak! Dr. Mendelényi László. EGYHÁZI VQNATKOZÁSU MAGYAR VILÁGI JOGSZABÁLYOK. Meglehetősen közhelyszámba megy az a mégis eleget nem hangsúlyozható tétel, hogy eltekintve a tudománytól, a gyakorlati világi jogász sem nélkülözheti az egyházjog ismeretét. A világi bíró és ügyvéd nem egyszer kénytelen foglalkozni egyháziak örökösödési ügyeiben, papok, javadalmasok, szerzetesrendek vagyonjogi ügyeiből keletkezett bonyolult perekkel. Mint legutóbb Stolpa József is kiemelte1) a jegyzetben idézett kongresszuson megtartott előadásában, az egyházjog számos elve a magyar magánjog élő részévé, vagy legalább kisegítő jogforrásává lett -igy például a személyi és családi jog számos vidéken, az egyházi jogi személyek jogalanyiságának, a szerzetesi fogadalom magánjogi következményeinek kérdésében. A közigazgatást ugyancsak foglalkoztatják egyházi ügyek, gondoljunk arra, hogy a párbér, istentisztelet, temetés, egyházi adó, az alsófoku közigazgatási szerveknek elég gyakran fejtörést okoznak. Viszont az egyház vezetőinek is szükségük van a magyar világi jog ama jogszabályainak ismeretére, amelyek az egyházra és az egyháziakra vonatkoznak. Ez anyagot a tudomány dolgozza fel és közvetíti. Szükség van azonban emellett megbízható és gyorsan tájékoztató gyakorlati célú gyűjteményre is, amely ezeket a jogszabályokat tartalmazza. Ezért vettük örömmel a kezünkbe dr. Máthé Ferenc csongrádi ügyvednek Kat. egyházi vonatkozású világi törvények és jogszabályok gyűjteménye. (Csongrád, 1936. 200 1.) című munkáját. A szerző hasznos feladatra vállalkozott, szándéka dicséretre méltó. Az illusztris előszóíró helyesen hangsúlyozza, hogy az egyházi vonatkozású világ jogszabályokat ismerni kell nemcsak az egyházi férfiaknak, hanem a világi gyakorlati jogásznak is. Túloz azonban akkor, amikor a szóbanforgó munkának úttörő és hézagpótló jelleget tulajdonít, mert az anyagot világos és könnyen áttekinthető rendszerben hozná. Egy ilyen gyűjteményben a rendszer, a gondosság és megbízhatóság az a szellemi érték és tulajdon, amely a szerző sajátja. Növelné az értéket az anyag oly megrostálása, amely csak — gyakorlat embereire tekintettel — a hatályban levő jog anyagot engedné át. Nehezen érthető, miért hozza szerző Szent István decretumai után az u. n. 1919. i V. ö. a romai jo? é5 egyházjog kodifikációjának emlékére Rómában megtartott nemzetközi' jogászkon .rresszus. .Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok, 1935. 3. évf. 10. sz. 179 1.