Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

408 IRODALOM. is, hogy egy vagy több súlyosító, vagy enyhítő körülmény esetében miként kell a büntetést emelni, vagy csökkenteni. A Kódex az u. n. mérsékelt indeterminismus alapján áll (beszámít­ható az, aki értelmi és akaratelhatározási képességgel rendelkezik. 85. §) tehát elejti a teljes szabadakaratelhatározási képesség elméletét. Enyhébb büntetést ír elő a részbeni elmefogyatékosság (korlátolt beszámíthatóság 89. §) esetében, — a szándékosan, vagy gondatlanul előidézett részeg­ségnek nem tulajdonít a beszámíthatóságot kizáró hatályt, sőt kimondja, hogy a bűncselekmény elkövetésének, vagy mentség előkészítésének cél­jából előre kiszámítva előidézett részegség esetében a büntetést emelni kel-. (92. §.) Megengedi (163. §) az egy évet meg nem haladó tartamú börtön, vagy elzárásbüntetés feltételes feltüggesztését (5, illetve 2 évi próbaidőre.) Szabályozza (178—181. §§) a rehabilitációt, melynek 5, illetve 10 év eltelte után van helye. Igen modern intézkedéseket találunk a biztonsági rendszabályok­ról szóló nyolcadik címben; megtaláljuk itt a gyógyletartóztatási inté­zetbe utalást a korlátolt beszámíthatóságuk miatt csökkentett büntetésre ítélt egyénekkel szemben (219. §) és a törvényszéki elmegyógyintézetbe helyezést az elmebetegség miatt történt felmentés esetében (222. §). Ezen biztonsági szabályok legrövidebb tartamának eltelése után azonban a bíró vizsgálja és állapítja meg, hogy az illető egyén veszélyessége meg­szünt-e. (208. §.) A különös részből kiemelendő a vészhírterjesztéssel okozott poli­tikai4bomlasztás (265. §) és a spekulációkkal okozott gazdasági bomlasztás (267. §), mely bűntettek azonban csak háború idejében valósíthatók meg. A közhivatalnoki és bírói tekintély megóvására igen helyes intéz­kedéseket találunk. így „aki a bíró becsületét, vagy tekintélyét tárgya­láson megsérti, 1—4 évi terjedő börtönnel — súlyosabb esetekben még szigorúbban — büntetendő." (343. §.) Ez megfelel az angol jogban Con­tempt of court néven ismert bűncselekmény egyik esetének. A feljelentés elmulasztását, hamis vádat, hamis tanúzást, bűn­pártolást : a bírói működés elleni bűntettként kezeli (361—384. §-ok). A nemi erőszakot nem korlátozza csak a férfi által nőszemélyen elkövetett esetekre (519. §), viszont a természetelleni fajtalanságot csak abban az esetben bünteti, ha erőszakkal, vagy fenyegetéssel, illetve 14 éven aluli, vagy elmebeteg személyen követik el. (521. §.) A magzatelhajtást szigorúan bünteti (4, illetve 5 évi terjedő bör­tönnel), de ezek a büntetések felétől kétharmadáig terjedően mérsékel­hetők, ha a magzatelhajtás a saját vagy közeli hozzátartozó tisztességé­nek megoltalmazása végett követtetett el, (551. §.) Szigorú intézkedések védik a házasélet tisztaságát és biztosítják a családról való gondoskodást. (559., 560., 570. §§.) A rágalmazás és becsületsértés esetében a sértettnek tulajdonított tény valóságának vagy köztudomású voltának — védelmére szolgáló — bizonyítására a vádlott jogosítva nincs. A sértett fél és a sértő mindazonáltal, ha a sértés meghatározott tény tulajdonlásában áll — a jogerős Ítélet kihirdetése előtt megegyez-

Next

/
Thumbnails
Contents