Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog
406 IRODALOM. A szegedi királyi Ítélőtábla elnöki székéből ebben az irányban annak idején konkrét javaslatokat terjesztettem föl az Igazságügyminiszter Úrhoz, most pedig a budapesti királyi ítélőtábla éléről hangsúlyozom a területi és ügyforgalmi arányosítás közérdekű szükségességét. Ennek a kérdésnek szabályozásánál egyedül az egyetemes igazságügyi érdekeket szabad szem előtt tartani, s háttérbe kell szorulnia minden olyan szempontnak, amely helyi érdekek támogatására vezethető vissza. Ám ez mind a megcsonkított ország igazságügyi szervezeti "gondját képezi. Mi bírák pedig az igazság eszményének fanatikusai vagyunk. Minket mindég az a hit, az a remény, az a szent meggyőződés tölt el, hogy az abszolút a teljes és tökéletes igazságnak diadalra kell jutnia. És ha a történelem nem fantasztikus dajkamese, hanem tényeket hitelesen megállapító adatforrás és ha ezer esztendő nem elmúló röpke pillanat, hanem jogokat szülő, jogokat teremtő, jogokat sziklaszilárd erőssé tevő hosszú időmúlás, akkor azt hiszem, hogy mi a jó Istenbe vetett bizalommal a történelemből mentett ténymegállapítások és az ezer esztendős magyar mult időfolyamatára alapított jogunknál fogva biztosan remélhetjük azt, ami mindnyájunk vágya, óhaja, álma, imádsága, hogy a volt pozsonyi, kassai, temesvári, nagyváradi, marosvásárhelyi és kolozsvári ítélőtáblák palotáinak ormán belátható időn belül ismét a magyar nemzeti szent trikolór legyen kitűzve. Hogy ez így legyen, a mai teljes-ülést azzal a felhők fölé törő esdeklő és ostromló fohásszal zárom be: „Hiszek Magyarország feltámadásában" ! IRODALOM. AZ OLASZ BÜNTETŐTÖRVÉNYKÖNYV. (Magyarra fordította dr. Angyal Pál egyetemi tanár és dr. Rácz György.) I. Mint a Jogászegylet összehasonlító szakosztályának elnöke különös örömmel hívom fel a magyar büntetőjogászok figyelmét erre a könyvre, melynek címlapját bárddal összekötött fasces díszíti (a bárdot tudvalevőleg a köztársaság idejében csak a diktátornak volt szabad használnia.) Különös örömmel teszem ezt azért, mert külföldi törvénynek magyar nyelvre fordítása a szakosztály célkitűzéseit t. i. a kultúrnemzetek közötti jogi kapcsolatok felvételét és megerősítését elsősorban és leginkább szolgálja s mert — mint a tudós fordító helyesen emeli ki beköszöntőjében — „egyedül a külföldi jogalkotások minél alaposabb megismerése teszi lehetővé a helyesnek mutatkozó eszmék és szabályozások követését — vagy akár indokolt bírálatát és elutasítását." Azt elvégre tudtuk, hogy az újjászületett Itáliának 7 év óta új büntetőtörvénye van, mely teljes határozottsággal és szervesen megvalósította a fascista szellemi forradalom ideológiáját, de maga az új Kódex az ő egészében csak az olaszul tudó magyar jogászok számára volt hozzáférhető, pedig minden magyar büntetőjogász méltán érdeklődhetik az iránt, hogy a velünk oly szoros baráti viszonyban levő Olaszország, mely a büntetőjog tudományának ősi szülőföldje, miként oldotta meg nemcsak a politikai és szociális átalakulásával kapcsolatos vagy azzal vonatkozásba hozható büntetőjogi problémákat, hanem egyéb politikamentes büntetőjogi szakkérdéseket is. Ennek a jogos kíváncsiságnak kielégítését tette lehetővé a fáradhatatlan munkaerejű és agilitású Angyal professor és az ő hű, szorgalmas adjunktusa akkor, midőn ezt a 734 szakaszból álló törvényt szabatos..