Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

FELSÖBÍRÖSÁGI SZÉKFOGLALÓK. 405 A kir. Ítélőtáblák jelenlegi szervezetét az 1890. évi XXV. t.c. létesítette, amikor az addig működő budapesti és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák helyett Nagymagyarország területén 11 ítélőtábla felállítását rendelte el. Az erre^ vonatkozó javaslatot Szilágyi Dezső igazságügyminiszter terjesztette meggyőző ^ indokolás mellett az országgyűlés elé. Kiemelte az akkori budapesti kir. Ítélőtáblának óriási forgalmát és személyzeti létszámát, hangsúlyozta a túlméretezett arányokat, és megállapította, hogy a szervezetben rejlő ezen alaphiba miatt a legodaadóbb munkásság és ügybuzgalom mellett is kikerülhetetlen bajok állanak elő. A miniszteri indokolás szavai szerint a joghatósági terület, az^ azon lakók száma és az ahhoz tartozó törvényszékek és járásbíróságok területén működő itélőbírák, fogalmazók és segédszemélyzet, valamint az altisztek nagy tömegének egyszerű megjelölése a legmeggyőzőbb bizonysága annak, hogy ez a helyzet nem egyeztethető össze igazságszolgáltatási érdekeinkkel. A Szilágyi Dezső igazságügyminiszter által előterjesztett kétségbe nem vonható adatok alapján az országgyűlés általános helyeslés mellett tette magáévá a javaslatot és az igazságügyi szervezet egészséges tagozódása érdekében a törvényhozás elrendelte a két ítélőtábla decentralizálásá és Nagymagyarország területén 11 Ítélőtábla szervezését. A közbejött vérzivatarok és ezt követőleg Magyarország területének nagymérvű megcsonkítása következtében az akkor felállított 11 ítélőtábla helyett ma már a csonkaország területén csak 5 működik, s ezektől is számos törvényszék és igen,sok járásbíróság szakíttatott el. Én az egyik legkisebb ítélőtábla éléről jövök a budapesti királyi Ítélőtábla kormánykereke mellé. Hat évi táblai elnöki működésem alatt fájó szívvel szemléltem mindég a szegedi királyi Ítélőtábla teljes elsorvadásának nyomasztó jelenségeit. Ott az itélőbírák és személyzet száma folytonosan csökken és az ügyforgalom is apadóban van. A szegedi kir. itélőtáblabírákhoz ma mindössze két törvényszék és 13 járásbíróság tartozik. A táblai bíráknak és tanácselnököknek megállapított együttes létszáma pedig az elnökön kívül 12. Ezzel szemben a budapesti kir. Ítélőtáblának ügyforgalma és személyzeti létszáma állandó emelkedést mutat. A budapesti 3 igen nagy törvényszékkel együtt 9 törvényszék és 52 járásbíróság működik területén. Az Ítélőtábla bíráinak: megállapított létszáma 114 és az elnök felügyelete alatt a tábla egész területén működő bírói, fogalmazói, segédhivatali és altiszti létszám 2623. " A személyzeti viszonyoknak és az ügyforgalomnak ezt az óriási felduzzadását a rendkívüli körülmények hozták magukkal és legutóbb hozzájárult ennek az egészségtelen tagozódási aránytalanságnak további rohamos növeléséhez az is, hogy az 1932. évi IV. t. c. a társadalombiztosítási felsőbíróság igen nagy szervezetét megszüntette, egész személyzeti létszámát a budapesti ítélőtábla kötelékébe vétette át és összes teendőit is kizárólag a budapesti kir. Ítélőtáblára ruházta. Végeredményben a helyzet ma az, hogy a budapesti királyi ítélőtábla egészségtelenül túlméretezett óriási szervezete mellett az országban 4 kisforgalmú csekély létszámú vidéki tábla működik általánosságban visszafejlődő tünetek mellett. Ezek közül 2 már alig éri el azt a minimális szinvonalat, amely egy főbíróság fenntartására egyáltalában elegendő. Amikor a budapesti kir. Ítélőtábla vezetését átveszem, kötelességemnek tartom, hogy az igazságügyi kormány figyelmét ezekre a jelenségekre erről a helyről felhívjam, mert úgy látom, hogy a vidéki Ítélőtáblák s ezek között elsősorban a szegedi és győri Ítélőtáblák életképessége az adott körülmények között rövid idő alatt meg fog szűnni és ezzel szemben a budapesti Ítélőtábla ma már olyan óriási bírósági testület, hogy munkásságának vezetése és ellenőrzése rendkívül sok akadályba ütközik s óriási módon meg van nehezítve az alsóbíróságok tekintetében nélkülözhetetlen felügyelet folytonos és hatályos gyakorlása is. Ez"a helyzet nem célszerű, nem kívánatos és ellenkezik az általános igazságszolgáltatási érdekekkel is. Sürgősen megvolnának teendők tehát a megfelelő intézkedések arra nézve, hogy vidéki ítélőtáblák joghatósági területei vidéki törvényszékek átcsatolása útján jelentékeny módon emeltessenek, a budapesti királyi Ítélőtábla munkaterhe pedig ilymódon lényegesen csökkentessék.