Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

398 FELSŐBÍRÓSÁGI SZÉKFOGLALÓK. csatlakozhassam és mi is mély tisztelettel s meleg együttérzéssel üdvözölhessük Nagyméltóságodat az ország első bírói székének elfoglalása alkalmából s a jó Isten minden áldását kérhessük Nagyméltóságod elnöki működésére. A m. kir. Kúria mellé rendelt koronaügyészség működési köre és feladata a büntető igazságszolgáltatás terére szorítkozik, — arra a szakmára, amelyen Nagyméltóságod évtizedek óta fárad, dolgozik és jár előttünk ragyogó példával. A főméit, kir. Kúria polgári osztályának mélyen tisztelt tagjai talán meg fognak bocsátani nekem azért az elfogultnak látszó kifejezésemért, hogy mi mint büntetőjogászok kétszeres örömmel köszöntjük Nagyméltóságodat a magyar bíró által elérhető„legmagasabb kitüntetés elnyerése alkalmából, amellyel a Kormányzó Ur O Főméltósága Nagyméltóságodnak hosszú és nagyértékű ügyészi és bírói működését megkoszorúzta. Kétszeres örömmel azért, mert a Kormányzó Ur O Főméltóságának bölcsessége ezzel a kinevezéssel megcáfolta azt a fonák és reánk, bütető jogászokra lehangoló beállítást, amit hol tréfás, hol komoly hangú beszédben annyiszor van alkalmunk hallani, hogy a büntetőjogász munkája kisebb jelentőségű, csak másodrendű, illetőleg könnyebb természetű, mint a fontosabb és nehezebb polgári jogszolgáltatás, amiből folynék azután az, hogy a büntetőbírák és a kir. ügyészek is csak másodrangú tényezők az igazságszolgáltatás mezején. Nagyméltóságodnak a m. kir. Kúria elnöki székébe emelésével a Kormányzó Ur O Főméltósága kézzelfogható bizonyságot tett a mellett a szerintünk tárgyilagos igazság mellett, hogy az igazságszolgáltatás terén végzett munkánk jelentősége, értéke szempontjából nem lehet és nem szabad különbséget tenni, nem szabad rangsort felállítani a magánjog és a büntetőjog, a polgári és a büntető bírák között, tehát a büntetőjogászok is méltók lehetnek a legmagasabb bírói polcra. Ha az igazságszolgáltatás általában elsőrendű állami érdek és feladat egy jog- és kulturáltamban, akkor annak mindenik ága egyaránt elsőrendű és a maga körében nagyjelentőségű. Nem szorul tehát bizonyításra, hogy a büntető igazságszolgáltatás is az állami jogrend fenntartása, a személyi- és vagyoni biztonságnak a belső ellenségektől való megvédése szempontjából elsőrendű állami feladat, melynek helyes gyakorlása, a büntetőbírák, a kir. ügyészek és az államrendőrség vállvetett munkája nemcsak az állampolgárok nyugalmát biztosítja, de olykor magának az államnak a létét, az alkotmány fennmaradását menti meg a vakmerő felforgatók aknamunkája ellen. Épen Nagyméltóságodnak hosszú és nagy értékű büntető bírói pályája, annak különösen a legsúlyosabb, de legkiemelkedőbb korszaka, a világháború utáni zűrzavaros években az állami és a társadalmi rendet felforgatni törekvő bűntettesek ellenében az állami büntető hatalomnak kimélet nélküli szigorral érvényesítése igazolja kézzelfoghatóan, hogy milyen óriási gyakorlati jelentőségű s másfelől mily nehéz, mennyire bátor lelket, erős szivet igényel a büntető bíró munkája. In discrímine piacet qui vir A veszedelemben a viharos időkben derül ki, hogy kiben lakik erős férfi jellem. Amikor a világháború befejeztével megismétlődött sokat szenvedett hazánkban a mohácsi és az 1849. augusztusi sorscsapás, — amikor újból: «A Kárpátoktól le az Aldunáig" - >»Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar" - vágott végig az elalélt magyar nemzeten, Nagyméltóságod mint az ország legnagyobb kir. törvényszékének a vezetője, ezekben a vészterhes időkben mutatta meg, hogyan lehet és kell a büntető igazságszolgáltatás szigorú és megfélemlítő erejű gyakorlásával megvédeni és megmenteni az államot és a társadalmat a zavarosban halászni, a jogrendet felforgatni akaró alvilági elemek vakmerő merényletei ellen. Meg vagyunk győződve, hogy Nagyméltóságod ebben az új, legmagasabb állásában is ezen az úton fog haladni s minden törekvése arra fog irányulni, hogy a magyar jogrendet, a magyar társadalom nyugalmát és biztonságát az azt fenyegető elemekkel szemben a leghathatósabban megoltalmazza. Meg vagyunk győződve, hogy Nagyméltóságod, amint eddigelé következetesen és ingadozás nélkül hirdette és érvényesítette, ugy a magyar bírói hierarchia csúcspontján is, ahova a Kormányzó Ur Ő Főméltósága most állította, a modern büntetőjognak kijegecesedett két legfőbb vezérelvét fogja érvényesíteni: a kimé-