Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

380 DR. TÁLOS ENDRE A 7180/1086. M. számú rendeletben órintetl kérdőiről már szól mik a lenti értelemben korábban kiadott L290 1988. M. E. számú él a 450 1983. P. M. szamiü kiegészítő és módosító rendeletek, amelyek a letéti kötelezettség elmulasztásának a szankolójakénl utalnak arra, hogy a letétel elmulasztása esetén a törlesztőtervben, Illetve kötelezvényben foglalt kötelezettségek lejárnak, illetve esedékessé válunk, másszóvnl u követelés a kötelezvényben foglalt tartalommal és terjedelemben érvé ayesíthető. A 7180/1986. M. E. számú rendelet a letétel elmulasztásának szankcióját még pregnánsabban telezi ki, unni az előző rendeletek i ezzel a már amúgy Is bizonytalan belyzetet még Jobban kiélezte. A prob léma tehát fennáll s minthogy az újabb meghosszabbító rendelel sem Intézkedik etekintetben, a kérdés rendezéséi újabb Jogszabálytól kell várnunk. Szerintünk a transzfermoratórium hatálya alá eső kölcsönökkel kap esolatban nem helytálló a követelés érvényesítéséről beszelni, amíg a transzfermoratórium hatályban van. A kérdés rendelkezésénél tehát az eddigi utalásokká! ellemtétes Irányban kellene állást foglalni oiy értelmű jogszabály alkotásával, hogy a transzfermoratórium hatálya alatt e kölcsónök adósától teljesítés hatályával való fizetés nem, hanem osak a letét követelhető és ennek elmulasztása esetén a bírói eljárás Ls osak a letét pótlólagos szolgáltatására irányulhat. A kifogásolt rendelkezések egyébként a gyakorlatban kevéssé nyertek alkalmazást. A bíróságok megmaradtak a (ülUO/lDM. M. K. sz. rendelet alapján kifejlődött gyakorlat mellett, mely szerint késedelmes kedó adóst is csak a letétszolgáltalásra kötelezték és elutasították az ezt meghaladó kereseti kérelmeket különösen ami a töke esedékessé tételét UleiL A kölcsönkötelezvény rendszerint! kikötése ugyanis, hogy fizetési késedelem esetén a tőke ls esedékessé válik és behajtható te kintet nélkül a törlesztő tervre, s az ott megszabott törlesztési Időre. Mint mondottuk a bíróságok az Ilyen irányú kérelmeknek nem adtak helyt és rendszerint utaltak a 8900 lÖ8i. M. E. számú rendelel rendelkező seire, mely szerint a rendkívüli tőkevisszafizetés fel van függesztve. Ez a gyakorlat állandósult. (Lásd a budapesti Kir. törvényszék 40828/1932. és 19098/1982. számú, valamint a budapesti kir. ítélőtábla P XIV, 2181/198& számú végzését is.) Ha tehát a követelés érvényesítését megengedő Jogszabályok a gyakorlatban ugy sem nyertek alkalmazást, elvi szempontból pedig nem helyeselhetek, indokolt a kérdés felvetése, hogy nem volna-e helyesebb tételes rendelkezéssel is visszatérni az eredeti elvi- és Jogi alapra és megelőzni azokat az esetleges bonyodalmakat, amelyek a helytelen Jogi szabályt>zásbóI származhatii11k. Ennek az álláspontnak a megvilágítása és megokolása végett sza badjon rövid visszapillantást vetni ama közelebbi és távolabbi jelensé gekre, amelyek a transzfermoratórium elrendelését megelőzték és életre hívását Indokolttá tették. Kevés nagy horderejű kérdést szabályoztuk még nagyobb szűkszavúsággal, mint a 8900/1981. M. E. szánni és az ezt kiegészítő és módosító rendeletek a transzfermoratóriumot s ezért meg inkább indokolt vizsgáiul ala venni az egyes rendelkezéseket, hogy azok gondolatmenetét követve helyes következtetésre jussunk. ismeretes, hogy a békeévekben kihelyezett régi koron .a és forint értékű záloglevélkolcsönők a háború alatt és az azt követő pénzügyi összeomlás következtében elértéktelenedtek és ennek folytán a jolzálo gos ingatlanok majdnem ellenéiték nélkül szabadultak a terhek alól. Később a pénzértek állandósulásával a hitelképes Ingatlanok meg terhelést; újból kezdetét vette és az 1929 80. évekig a. mezőgazdaság valósággal már újból telítve volt |elzálogos kölcsönökkel, ezek között mintegy 850.000.000 pengő értékű külföldi értékre szóló záloglevél kölcsönnel, amelynek kuniul és törlesztési szolgáltatása is természetesen külföldi pénznemben volt teljesítendő. E kölcsönök meglehetős magas kamatozása (7 7V»%) szabályos Időközben oagyösszegű pengőnek ide-