Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

376 DR. ZOLTÁN JÓZSEF azt mondta: azt hitte, tanítani jött ide, s most azt kell látnia, hogy ő tanul. A 48-i események — a 43. óta követséget nem vállaló, elkedvetlenedett, betegeskedő — Deákot ismét Pozsonyba szólítják. Batthyány hívására, Zala követségét újból elfogadja. Éppen a monstrum végleges legyőzéséhez, az ősiség eltörléséhez érkezik. A Somssich-íéle javaslat kerületi tárgyalása folyik. Deák kodifikációs szelleme nem tud megbarátkozni Somssich részletes, de még sem kimerítő javaslatával. Az ősiségét nem elég eltörölni, a támadt hézagot pótolni is kell, ami nem egy nap munkája. Amíg a kormány nem volt nemzeti, nem szerette, hogy a kormány iniciálgasson. A független és felelős kormány feladata lesz — Deák régi kedves gondolatának megvalósítása — a codex civilis készítése. A minisztériumot tehát meg kell bízni, hogy az ősiség eltörlése, alapján polgári törvénykönyvet dolgozzon ki. „A Codex-szel fellépni szent kötelessége lesz az új kormánynak, mert most éppen az a baj, azért nehéz a törvénytudomány, hogy a corpus iuris tömkelegében kell keresgetni, s egyik egyre, másik másra hivatkozik. . ,"27) Batthyány ugyanezen a kerületi ülésen felolvassa a kijelölt miniszterek listáját. Az igazságügy miniszter: Deák Ferenc. Mikor a kormány Pestre költözik, Deák megszervezi minisztériumát. Kodifikációs osztályt alakít, s annak élére azt a Szalay Lászlót állítja, akit Szladits méltán nevez „a kodifikációnk első elméleti úttörőjének" megemlékezve Szalaynak a rövidéletű első Budapesti Szemlében, 1840-ben megjelent a kodifikációt tárgyaló nagy tanulmányáról.28) Deák igazságügyminiszter a vármegyékhez és bíróságokhoz köriratot intéz és közli velük többek között a kodifikációs osztály megszervezését, amelynek feladata a büntető és polgárjogi kódexek és törvények előkészítése; ebbe a bizottságba — a szükséghez képest — meg fog hívni minisztériumon kívüli szakembereket is, de felszólít mindenkit, hogy a vonatkozó hasznos javaslatait terjessze be hozzá.29) Szalay rövidesen Frankfurtba megy követnek és Deák június 3-án levelet intéz hozzá. Kiemeli „a hátramaradást", amit Szalay távolléte okoz, „mely miatt nem fogom bevihetni a jövő országgyűlésre a büntető törvényeket és eljárást; nincs ember, kire a munkát bízni akarnám, s ezt elvállalná; jobb embereink amúgy is szerfölött elfoglalvák; pedig nagy bajnak tartom, ha a kódex épen jelen körülményeink között elmarad .. ."30) A polgári törvénykönyvről pedig említés sem történik ... Habent sua fata libelli... Sajnos ez a fátum végigkísér minden kísérletet, ami csak a magánjogi kódexünk megvalósítására irányul, a Tripartitumtól — az 1928. évi javaslatig ... De térjünk át a harmadik csoportra ! „A szorgalomnak két hatalmas rúgója van : szabadság és a tulajdon. Két hatalmas ösztön ád a polgárnak erőt és lelkesedést a hon védelmében, s a két ösztön : szabadság és tulajdon. Csak két erő köti biztosan a népet a honhoz és törvényhez, s e két varázserő: szabadság és tulajdon. .. e törvény a szabadság és tulajdon boldogító közáldásainak első alapját tette le . .. a tulajdonnal bíró szabad polgárok számát növeli .. ."ál) Az 1840. évi követi jelentésében e szavakkal ünnepli Deák az örökváltságot végre törvénybe iktató 1840: VII. t.c. 9. §-át. Ennek érdekében tartott minden beszédében kifejti Deák: a törvény nem sértheti senki jogát sem, mert a meghozandó törvénynek engedőlegesnek — permissivnek kell — lenni. A szerződés szabadságát és a bírhatás jussát egyaránt biztosítani.32) 27) Kónyi id. m. II. 29. és köv. 1. 28) Idézett cikke J. K. 1903. évi 42. sz. 29) V. O. Sándorífy id. m. és Ferenczv id. m. II. 99. és kov. 1. 3°) Deák Ferenc emlékezete. Levelek Budapest 1890. 199—200. 1. sí) Kónyi id. m. I. 443. 1. 32) V. ö. Kónyi 1. 30-31. és 3C6. 1.