Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

A NÉMET ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 365 ügyvédi kamara elnökének meghallgatása után, az érdekelt ügyvéd azonban az igazságügyminiszter határozatától számított egy hónapon belül Írásban kérheti, hogy a visszavonás jogossága fegyelmi eljárásban vizsgáltassék meg. Ez az eljárás kétségtelenül ellentétben áll a vezér-elv lényegével. Kiérezheztő belőle a régi és az új politikai szemlélet küzdelme. Az összeférhetetlenség megállapítása judiciosus eljárásra, az ügyvédi működés megszűnése egyéb eseteinek megállapítása pedig igazgatási útra kínálkozik. Az előbbit az új államszervezet nem tartotta a vezér-elvvel összhangban állónak, de mégsem tudott teljesen szabadulni a régi szemlélet ösztönzésétől, ezért választott olyan megoldást, amely — nézete szerint — megfelel a vezér-elv követelményeinek, holott a vezér-elv szabályozási rendszerében elvtelen és gyakorlatilag hatástalan. 5. Kiemelést érdemel még ebben a körben a német rendtartásnak az a szabálya, amely szerint az ügyvédek névjegyzékét — amelynek a kifejtettek alapján nem konstitutív, hanem csak nyilvántartó jelentősége van — nem a kamarák vezetik, hanem a bíróságok. VII. Ügyvédi rendtartásunk jog- és erkölcsszemléleti alapjaként a rendtartás egész rendszerén végigvonul az a vezetőgondolat, hogy az ügyvédség rendtartása annak a társadalmi szolgálatnak életszerkezete, amelyet a jognak és az igazságnak, mint örökérvényű egyetemes javaknak élethivatásszerű szolgálata kell, hogy áthasson. Az ügyfelek jogi képviseletének ellátására és a jogi tanácsadásra hivatott ügyvédi működésnek ilyen szellemű rendeltetése az ügyvédi működés elemeinek foglalatában olyan közös alkatelem, amely az ügyvédi működést a nemzetek szerint történő elkülönülés ellenére is magasabbrendű egységbe foglalja össze. Ezt a megállapítást az összehasonlítójogi tanulmányozás ujabb tanulságaként állapíthatjuk meg. A német ügyvédi rendtartás indokolásszerű bevezetésében megállapításszerűen hangsúlyozza, hogy „az ügyvéd minden jogi ügyben hivatott, független képviselő és taDácsadó, hivatása nem iparszerű kereset, hanem a jognak a szolgálata." VIII. Újonnan szabályozza a rendtartás az ügyvédség szervezetét, még pedig szintén a vezér-elv alapján. Előbbi fejtegetéseim során tett az a megállapításom, hogy az önkormányzat elvének a vezér-elv gyakorlati s a német birodalom alkotmányszerkezetéből szükségszerűen folyó alkalmazása következtében történt elejtése miatt a magyar és a német ügyvédi rendtartás összehasonlítójogi tanulmányozásából ebben a vonatkozásban nem lehet közösen alkalmazható megállapításokat tenni, másfelől nem lehet a német szabályozást a magyar szabályozás talaján helytelenítő értékelésben részesíteni, vonatkozik az ügyvédség szervezetének szabályozására is. I. Az új rendelkezés megszűnteti az ügyvédi kamarai szervezetnek helyi önkormányzati rendszerét s az ország egész ügyvédségét a birodalmi ügyvédi kamarának szervezetében foglalja össze, amely az igazságügyminiszter felügyelete alatt áll. A rendtartás a helyi ügyvédi kamarákat nem mint az illető területen működő ügyvédek szervezetét, hanem mint kiválasztott ügyvédekből álló testületet, a birodalmi kamara helyi szerveiként szervezi. Ebben a szervezési elvben szélesebb körben ugyanaz az alapgondolat jut kifejezésre, mint amelynek alapján a mi új rend-