Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

366 DR. ZEHERY LAJOS tartásunk a kamarai helyi bizottságokat megalkotta. Ez az elv azonban, amely csupán a kamarai feladatok teljesítésének gördülékenységét és gazdaságosságát van hivatva előmozdítani a nagyobb igazgatási egységek keretében kisebb egységek alkotása által, annyira célszerűségi elemeknek foglalata, hogy alkalmazása sokkal inkább a logikai kényszerűség folyománya, mint különböző szabályozások elveinek kölcsönhatása ; összehasonlító-jogi jelentősége tehát nem éri el a belföldi jogalkotás szempontjából megállapítható jelentőség mértélvéi. 2. A birodalmi kamara feladata az ügyvédségre mint testületre háruló feladatok teljesítése és azok teljesítésének kamarai ellenőrzése. Kiemeli a rendtartás ezek körében a kamarai kormányzat lennivalóit, a próba-gyakornokok és az ügyvédjelöltek joggyakorlatának vezetését, illetőleg az abban való közreműködést, az előkészítő joggyakorlat ellenőrzését, a gyakorlatot teljesítők fizetésének biztosítását. A birodalmi kamara a feladatainak teljesítéséhez szükséges kiadásokat a tagdíjakból fedezi. A tagsági díjakat az ügyvédek kereseti viszonyaihoz mérten fokozatosan kell megállapítani, a tagsági díiat követő határozat alapján közvetlenül bírósági végrehajtásnak van helye, A birodalmi kamara szervei: az elnök, az elnöki tanács, a választmány, a kamarák, a kamarák elnökei, a fegyelmi bíróság és a fegyelmi főbíróság. A birodalmi kamara elnökét öt évenkint a párt Igazságügyi főszervével (Reichsrcchtsführer) egyetértve az igazságügy miniszter nevezi ki az elnöki tanács javaslatára. Az elnöki tanács öt rendes és öt póttagból áll ; tagjait az ügyvédek sorából a párt igazságügyi főszervével egyetértve a birodalmi kamara elnökének javaslatára az igazságügy miniszter nevezi ki ugyancsak őt évenkint; az elnöki tanács egyik tagja a birodalmi kamarai elnök állandó helyettese. Az elnöki tanács feladata a törvényhozás, a hatóságok, a legfőbb bíróságok vagy a fegyelmi főhatóságok felhívására vélemény nyilvánítása az ügyvédség szervezetét, jogállását és működését érintő kérdésekben. A választmányt alkotják: az elnöki tanács és az ügyvédi kamarák elnökei s azok helyettesei. A választmány véleménynyilvánítás útján közreműködik a birodalmi kamara költségvetésének, zárszámadásának, működési szabályzatának és a birodalmi kamara működéséről szóló évi jelentésnek megállapításában, azonfelül elvi jelentőségű kérdésekben tanácsadó szerve a birodalmi kamara elnökének. 3. Az Oberlandesgerichtek területérc szervezett ügyvédi kamarák tagjait a birodalmi kamara elnöke jelöli ki az általa megállapított számban a kamara területén működő ügyvédek közül négy évenkint; a tagok fele két évenkint kiválik. A kijelölés az igazságügyminiszter megerősítése után válik véglegessé. A kamarák elnökoit öt évenkint a párt igazságügyi főszervével egyetértve a birodalmi kamara elnökének javaslatára az igazságügyminiszter jelöli ki. A kamarák elnökei a kamarák működésének területén a birodalmi kamara hatáskörébe tartózó tennivalókat látják el a kamarák közreműködésével: kötve vannak a Mro-