Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

A NÉMET ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 363 azonban csak abban az esetben lehet helye, ha az az illető bíróság területén az igazságszolgáltatás érdekében szükséges s a szomszédos Landgericht melletti működésre kiterjedő feljogosítás bármikor visszavonható. A Reichsgericht mellett működésre feljogosított ügyvédek más bíróságnál nem működhetnek. Az új rendtartás előtt a Reichsgericht melletti ügyvédi működésre a Reichsgericht elnöki tanácsa szabad mérlegelése szerint adta meg a jogosultságot. Az új rendtartás a vezér-elvet ebben a vonatkozásban is keresztülviszi, amennyiben ezentúl a Reichsgericht ügyvédjének jogosultságát a párt igazságügyi főszervével egyetértve a Reichsgericht elnökének és a birodalmi ügyvédi kamara elnökének meghallgatása után az igazságügyminiszter adja meg olyan ügyvédnek, aki 35. életévét már betöltötte. A mi ügyvédi rendtartásunknak azok a rendelkezései, amelyek szerint a legfőbb bíróságoknál — még pedig a m. kir. Kúriánál, a m. kir. Közigazgatási Bíróságnál, a Hatásköri Bíróságnál és a m. kir. Legfelsőbb Honvédtörvényszéknél — ügyfél képviseletében csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki már legalább öt éven át folytatott ügyvédi vagy ezzel azonos megítélés alá eső gyakorlatot, merőben különbözik a bírósági fajok, vagy bírósági fokozatok szerint történő elkülönítés intézményétől. Ellenben a német rendtartás nem ismeri számos más külföldi jogrendszernek azt az intézményét, amely az ügyvédséget peres és perenkívüli ügyekben, illetőleg a perelőkészítés és az eldöntés szakában eljárás szerint elkülöníti. A szóbeliség és a közvetlenség elvén felépülő eljárási jogszabályok mellett a per Írásbeli előkészítése, a bűnvádi eljárás terén pedig az előkészítő eljárás különben sem olyan nagyjelentőségű, hogy külön ügyvédséget lehetne ezzel foglalkoztatni 2. Az ügyvédi működésre vonatkozó szabályozás körében nagyjelentőségű a német rendtartásnak az a szabálya, amely a lakóhelynek tüzetesen szabályozott kötelességén felül megfelelő iroda berendezésére kötelezi az ügyvédet. A német törvény is biztosítani kívánja tehát azt, hogy az ügyvédi működéshez nélkülözhetetlen bizalom megfelelő színvonal külső megjelenésében is megtalálja anyagi alapját. 3. Az ügyvédi működésre adott feljogosítás viszavonásának szabályozásában is kifejezésre jut az az alapgondolat, hogy az ügyvédi közreműködés igénybevételének alapjául szolgáló bizalom többféle forrásból származik. Ezek között kétségtelenül legnagyobb jelentőségű a jogi tudás, de szerepe van benne anyagi vonatkozásoknak is. Az ügyvéd ugyanis hivatásánál fogva szükségszerűen kezelője idegen értékeknek, nagyjelentőségű anyagi, eszeméi, erkölcsi, bizalmi értékű idegen avaknak. Az életszínvonal jellembeli, erkölcsi és anyagi megalapozottságán felépülő biztos fellépés és a gondolkodás, elhatározás és cselekvés nemességén nyugvó erkölcsi öntudat nélkül hiányzik az a bizalom, amely az ügyvédi működés alanyi alapja. Ez az alapgondolat jut kifejezésre abban a rendelkezésben, amely szerint az igazságügyminiszter visszavonja az ügyvédi működésre adott feljogosítást egyebek között abban az esetben, ha az ügyvéd életviszonyai vagy gazdasági helyzete a jogkereső közönség érdekeit veszélyezteti, vagy ha vagyona feletti