Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

362 DR. ZEHERY LAJOS a német ügyvédi rendtartás szabályozása szerint a próbagyakornokot az alatt az idő alatt az őt vezető ügyvéd oktatásszerűen köteles foglalkoztatni. Ebből az alapgondolatból rendeli el a törvény, hogy a próbagyakornokot a próbaidő alatt oktatás céljából bíróságnál is lehet foglalkoztatni. Ugyanebből az alapgondolatból származik az a további rendelkezés, mely szerint a próbagyakornok legíeljebb az Amstgericht és a Landgericht előtt tartott tárgyaláson járhat el az őt vezető ügyvéd helyetteseképen. 4. Ezzel szemben az ügyvédjelöltet az ügyvédi hivatás gyakorlásában ugyanazok a jogok illetik, mint az őt vezető ügyvédet. A bíróságok előtti eljárásban nincs szüksége külön helyettesi meghatalmazásra, hanem az őt vezető ügyvéd helyetteseként történő eljárásának alapja az ügyvédjelölti gyakorlatra bocsátás alapján történt kirendelés, mint törvényi meghatalmazás. 5. Míg tehát a mi rendtartásunk szerint a ügyvédjelölti működés alkalmazási viszony s az ügyvédjelöltek felvétele az önkormányzati szervek autoritativ ténye, addig a német rendtartás a vezérelvet akként alkalmazza a próbagyakornoki és az ügyvédjelölti működés tekintetében, hogy minden esetben az igazságügyi kormányzat vezetőjétől függ az, hogy valóban lehet-e valaki próbagyakornok, illetőleg ügyvédjelölt. Az igazságügyminiszter van hivatva a jogi, erkölcsi, társadalmi és gazdasági kiválasztásra annak a végső célnak a biztosítása érdekében, hogy végeredményben minden bíróság mellett annyi ügyvéd álljon a jogkereső közönség rendelkezésére, amennyire a jogszolgáltatás érdekében valóban szükség van. VII. 1. A rendszerint három évi ügyvédjelölti gyakorlat letelte után az ügyvédjelölt kérheti az igazságügyminisztertől, hogy egy meghatározott bíróságnál bocsássa önálló ügyvédi gyakorlatra. Az igazságügyminiszter a kérelem tárgyában a pártszervezet megfelelő főszerével, a nemzeti szocialista német jogászok szövetségének birodalmi vezetőjével (Reichsrechtsführer) egyetértve a birodalmi ügyvédi kamara elnökének meghallgatása után határoz. A vezér-elv tehát az ügyvédi működés alapja tekintetében is érvényesül. Érvényesül ezenfelül a birodalmi kormányzat irányát kizárólagosan meghatározó pártszervezet befolyása is. A német birodalmi államszervezet ezidőszerinti rendjében ugyanis minden kormányzati szerv kiegészítő része a nemzeti szocialista párt megfelelő szerve, amely a kormányzat irányát érintő ügyekben döntően működik közre. A német birodalmi ügyvédség a bírósági fokozatok szerint történő elkülönítés rendszerén alapul. Ez az elv akként van megvalósítva, hogy minden ügyvéd meghatározott bíróság mellett kifejtendő ügyvédi működésre van feljogosítva. Az igazságügyminiszter azonban az Amtsgericht mellett önálló ügyvédi gyakorlatra jogosított ügyvédet kérelmére amellett a Landsgerícht mellett való ügyvédi működésre is feljogosíthatja, amelynek területén van az az Amtsgericht, amely mellett működhet az illető ügyvéd. A Landgericht mellett ügyvédi működésre jogosított ügyvéd a fölöttes Oberlándesgericht, valamint a szomszédos Landgericht melletti működésre is feljogosítható. Ilyen u. n. szimultán feljogosításnak