Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

A NÉMET ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 357 het hasonló értelmű szabályozásra. Ez semmikép sem veszélyezteti a nemzeti jogrendszerek keletkezésének és fennállásának lehetőségét s nem érinti annak a sziklaszilárd meggyőződésemnek erejét, amely a nemzeti jogrendszerben látja a nemzet létjogosultságának bizonyságát és a jogi szabályozás eszményét. Különböző vonatkozásokban hasonló értelmű szabályozás különösen kézenfekvő olyan esetben, amikor a szabályozás tárgya az ügyvédség rendtartása, annak a társadalmi osztálynak életszerkezete, amelyet a jognak, az igazságnak, mint örökérvényű egyetemes javaknak éleíhivatásszerű szolgálata a nemzeti elkülönés ellenére is az általános emberi életviszonyok magasabbrendű egységébe foglal. II. Az 1957 : IV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartás megalkotásának egyik legjelentősebb indítéka volt az, hogy az 1874-ben megalkotott régi ügyvédi rendtartás a fejlődés hatalmas lendülete előtt álló, nagyarányú szellemi és gazdasági felemelkedés felé tartó ország jogi szükségleteit s ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére rendelt, gazdaságilag «rős ügyvédséget tartotta szem előtt. Azóta azonban hazánk területe, lakossága, gazdasági ereje nagymértékben megfogyatkozott, az ügyvédek száma ellenben az 1875-ben Nagy-Magyarországon működő 2445 ügyvédről a megcsonkított országban megélhetést kereső, kerekszámban 6700 ügyvédre szaporodott. Az ügyvédek számának nagymértékű emelkedése s az ezzel járó társadalomgazdasági hátrányok tették szükségessé az új ügyvédi rendtartás megalkotását Németországban is. Erre nézve áüjon itt néhány tájékoztató adat. 1911-ben volt Németországban 10.817 ügyvéd, 1915-ban 12.297, 1955-ban 19.208, 1954-ben 18.952, 1955-ben 18.780. (Az 1954-ben bekövetkezett csökkenés a nem-árja ügyvédek törlésének következménye. 1954. után azonban újból megindult az emelkedés.) Az emelkedés mértéke tehát — figyelembevéve Németország területének és lakosai számának csökkenéséi — 1915-tól kerekszámban 60%. Ugyanez alatt az idő alatt az emelkedés nálunk kerekszámban 500%-os ! 1955-ban Németországban évi 5000 márkánál kisebb volt az adóköteles jövedelme az ügyvédek 42°/o nak, 5—6000 márka között változott az évi jövedelme az ügyvédek 22%-nak, s 6—10.000 márka közt váltazoit az ügyvédek 16%-nak. Azok között a javaslatok között, amelyek Németországban a megfelelő egyensúly biztosítása érdekében felmerültek, a legnyomaíékosabbnak és a legcélravezetőbbnek, tartott javaslat volt az ügyvédek felvételének korlátozása. Általános volt <i belátása annak, hogy az ügyvédi pályára készülő fiatalságra a korlátozás következtében háruló nehézségek elkerülhetetlenek, bárminő alakban kerülhet is megvalósulásra a korlátozás gondolata. Az ügyvédi pálya zsúfoltsága Németországban épen ágy, mint nálunk egyik közvetlen következménye az értelmiségi,