Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A látszólagos tényállításról

A LÁTSZÓLAGOS TÉNYÁLLÍTÁSRÓL. 351 engedje az olyan perújítást, melyet a törvény (Pp- 563. és 571. §-a) nem enged meg. D) A most következő esetre bátorkodom különösen felhívni a figyelmet. Ez raffinált egy eset. De nem ugy raffinált, mint a csaló, hanem úgy, mint a cukor vagy a kőolaj. Vagyis: kifinomodott eset. Tehát : A nagykorú hajadon leány kártérítés iránti keresete a kárösszeg részletezése mellett, de egyébként minden közelebbi tényelőadás nélkül arra van alapítva, hogy az alperes „az eljegyzéstől alapos ok nélkül, egyoldalúan visszalépett". Alperes a kereset elutasítását kéri. Tagadja az eljegyzést, továbbá azt, hogy attól visszalépett és végül azt, hogy a visszalépés megtörtént és hogy alapos ok nélkül történt. Felperes tanúbizonyítást indítványoz. A bíróság a tanubizonyítási indítványt egyelőre el nem bírálva, felhívja a felperest azoknak a tényeknek előadására, amelyeket a tanúkkal bizonyítani akar. A felperes — nem titkolt álmélkodással a hangjában — azt feleli, hogy a vitásakká vált tényeket óhaita a tanúkkal bizonyítani, vagyis az eljegyzés tényét és az alapos ok nélküli egyoldalú visszalépés tényét. A bírósáe ezzel a felperesi kijelentéssel a kérdést megválaszolnak nem találja és kiegészíti a felpereshez intézett felhívását azzal, hogy felperes adja elő azokat a tényeket, amelyekből következtetni lehet arra : a) hogy a felek közt jegyesi jogviszony keletkezett; — b) hogy alperes attól visszalépett; — c) hogy a visszalépés egyoldalú és d) alapos ok nélküli volt. Felperes erre azt mondja, hogy ő e felhívásnak eleget nem tesz, mert jogi meggyőződése az, hogy tényelőadási kötelességének eleget tett, a többi a bizonyító eljárásra tartozik. A bíróság ezután az indítványozott bizonyítás elrendelése nélkül a keresetet elutasította, még pedig lényegileg a következő indokolással: Az a felperesi előadás, hogy közte és alperes közt jegyesi viszony keletkezett, nem tényállítás, hanem jogi nézet kifejtése. Vita esetén a bíróság hivatása eldönteni, vájjon helytálló-e a felek egyikének az a jogi nézete, hogy közte és a másik fél közt jegyesség keletkezett. E vita eldönihetésének fogalmi előfeltétele, hogy az a fél, aki valamely igényét a vitás jegyesi viszony keletkezésére alapítja, közölje a bírósággal azokat a tényeket, amelyekből ő arra következtet, hogy jegyesség keletkezett. Ily tények például: Kisebb nagyobb rokoni- és baráti nyilvánosság előtt, több-kevesebb ünnepélyességgel a férfi a nőt menyasszonyának jelentette ki. Vagy : Nem volt formális eljegyzés, de megtörténtek a leendő házasságkötés előkészületei, úgymint: együttes ruhavásárlás, — lakásnézés, — bútorszemlélés, — leendő nászutazás programmjának együttes kidolgozása. Vagy: Megtörtént a házasságkötéshez szükséges okiratoknak együttes bemutatása az anyakönyvi hivatalnál. Ugyanígy vagyunk az „egyoldalú" — „alapos ok nélküli" „visszalépés"-sel. Hogy visszalépés történt-e avagy visszaléptetés, — és hogy ha visszalépés történt is, az egyoldalú volt-e, avagy kölcsőnös-e, - és ha egyoldalú volt, alapos okból történt-e: ezek mind nem ténykérdések, hanem jogi következtetések. Amidőn tehát a felperes ezekre a jogi következtetésekre alapítja keresetét, kötelessége azokat a tényeket előadni, amelyekre következtetését alapítja. Enélkül ugyanis a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy elbíráija a következtetés helyes-