Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A koholt bűncselekmények

A KOHOLT BŰNCSELEKMÉNYEK. 347 A feltűnni vágyás egy módja a nőragadási történetek kitalálása, melynek hátterét egy idegen vagy kevéssé ismert férfiak társaságában eltöltött, mámoros éjszaka képezi. Szerzőik legtöbbször kezdő artistanők, akik az ellenőrzésre hivatott személy előtt csak így tudják igazolni elmaradásukat, de néha az a gondolat is vezérli őket, hogy ügyüknek a nyilvánosság elé kerülése folytán, — habár csak egy napra is — az érdeklődés központjába kerülnek s ez az érdeklődés jótékonyan fogja előre lendíteni „művészi" pályafutásukat. Hasonló a helyzet az öngyilkossági kísérleteknél. A szereplő valamely cél elérése érdekében nem éri be egy kevésbbé komoly kisérlet elkövetésével, hanem még egy másik, — vele szemben végrehajtott bűncselekményt említ meg, amely őt az öngyilkosság megkísérlésére késztette. Ilyenekként ismeretesek az öngyilkosságra való rábírás, a szemérem elleni bűncselekmények valamelyike és az úgynevezett amerikai párbaj. Akadt olyan is, aki az önmagán ejtett könnyű sérülésekről azt állította, hogy azok egy ismeretlen, az ő életére törő személytől származnak. A szándék átlátszó és a kisérlet éppen olyan komolytalan, mint a felhozott ok. Találkoztunk már olyan esettel is, amikor egy bűncselekmény elkövetésére készülő, hogy a közelben álló őrszemes rendőrt eltávolítsa, azzal a panasszal fordult hozzá, hogy őt megtámadták és hamis irányt jelölve meg, támadóinak elfogását kérte. A megtámadott fél izgalmi állapotára való hivatkozással visszamaradt azzal, hogy a rendőrt megvárja, mire azonban az a meddő kutatás után visszatért a „sértett" is eltűnt zsákmányával együtt. Serdülő gyermekek, de különösen a csavargásra hajlamos lányok, előkerülésük után fantasztikus meséket adnak elő, amelyben sűrűn szerepel az elrablás, szembeköíés, elkábííás, autó, szájbetömés és végül a nemi erőszak. A szemérem elleni bűncselekmények nyomozásával kapcsolatban találkozunk a legtöbb koholt bűncselekménnyel. Az e téren kitalált mesék a legváltozatosabbak és egyszersmind a legaljasabbak. Ez a kérdés oly nagy anyagot foglal magában, hogy az csak egy önálló tanulmányban volna feldolgozható. Csak annyit említek még meg, hogy a mesék hátterében legtöbbször a szeretkezésért kialkudott ellenszolgáltatás elmaradása, bosszú és a házassági igéret megszegése szerepel. Az önvádlók csoportja két részre oszlik. Az elsőbe tartoznak a beteg idegzetűek és elmebajosok, akiknél egy el nem követett bűncselekménnyel való önvádolás kóros okoknál fogva történik és könnyen felismerhető. A másodikba tartoznak a tudatosan önvádlók, akik azért vállalják egy bűncselekmény elkövetését, hogy táplálékot sze-