Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

314 DR. GOLDBERGER JÓZSEF ÉS DR. SZÁNTÓ IMRE A devizajogban azonban még egy különös jelenség mutatkozott a jogforrások körében. A Magyar Nemzeti Bankot a jog igen kiterjedt, széles körű cselekmények végzésére hatalmazta fel; a Magyar Nemzeti Bank ad engedélyt számos magánjogi ügylet megkötésére (pl. külföldi­től hitel igénybevétele, 4500/1931. M. E. sz. rendelet 1. §. b.), számos magánjogi ügylet teljesítésére (pl. fizetés külföldi fizetési eszközökben (4550/1931. M. E. sz. rendelet 4. §.), követelés érvényesítésére (pl. 4550/1931. M. E. sz. rendelet 4. §. 2. bekezdése, 5. §.), stb. A Magyar Nemzeti Bank itt közigazgatási szerephez jutott, amelynek betöltését önállóan, más hatóságtól függetlenül végzi. Ezért részletes körleveleket intézett és in­téz az ú. n. megbízott pénzintézetekhez, hogy a devizarendeletek végre­hajtását egységesen irányítsa, a rendeletek kétségeit eloszlassa és a pénzintézetek gyakorlatát egységes elvek szerint vezesse. A Magyar Nemzeti Bank körlevele nem jogforrás. A római praetor edictuma sem volt az: praetor ius facere non potest. A praetor edictu­mában kezdetben csak azokat az elveket, regulákat sorolta fel, melyek szerint a jogügyeket kezelte, egyszerűen megmondta, hogy bizonyos esetekben milyen gyakorlatot fog a ius civile alapján követni. A Magyar Nemzeti Bank sem tesz egyebet: megmondja, hogy mikép fogja a minisz­teri rendeleteket alkalmazni; felhívja a pénzintézetek figyelmét arra, hogy mikép értelmezi a kormány rendeleteit, megmondja, hogy az egyes kérelmek elbírálásánál milyen elveket fog követni. A körlevélnek köte­lező ereje nincs, de „tájékoztató közlései" és előírásai mindig érvé­nyesülnek.1) 5. — B. A válságjog kútfői ideiglenes hatásúak. — A jogszabály célja általában az, hogy a jogviszonyokat előre nem látható ideig sza­bályozza. A jogalkotó azért alkot új jogtételt, mert úgy látja, hogy az új jogtétel a legjobb, de legalább is a fejlődés fokán a legmegfelelőbb. A törvény hosszúéletű, öregsége gyakran önmagában is érték: a társa­dalom közmeggyőződésének megfelelő és az életben tényleg érvényesülő norma kifejezése. A válságjogszabály célja más. A válságjogi tétel fogalmilag tisza­virág életű; a válság épp azért, mert válság, el fog múlni és szabályo­zása szükségtelenné válik. A válságjog törvényei és rendeletei maguk mondják ki, hogy életük, hatályuk időbelileg korlátolt. A törvényhozás évről-évre meghosszabbítja az 1931. évi XXVI. t. c. hatályát, a minisz­térium évről-évre meghosszabbítja a fizetési forgalmat rendező deviza­rendeleteket. Maga a jogalkotó is tudja, hogy intézkedései csak a perc szükségleteinek felelnek meg, tudja, hogy jogtételeinek igazsága térhez és időhöz kötött. Minden jogszabály hatálya korlátolt térben és időben, de a normális jogszabály időbeli hatályának lejártát a jogalkotó nem kívánja, előre nem látja, sőt meggyőződve arról, hogy a kulturális és gazdasági fejlődés adott fokán a legjobbat alkotta, a jogintézményt J) Vö. Ifj. Nagy Dezső: A Magyar Nemzeti Bank joghatósága. Polgári Jog. 1933. 156 o. Itt jegyezzük meg, hogy az 1931. évi XXXH. t. c-ben a lörvényhozás áltpl a mi niszteriumnak adott felhatalmazást 1933. június 30-ig meghosszabbító 1932. évi VII. t. c hatályának lejártával a törvényhozás által adott felhatalmazást újból meghosszabbító 1933. évi X. t. c. csak 1933. évi július 13. napján lépett hatályba és így 12 napig (1933. június 30-tól július 13-ig) a devizajogi válságrendeletek alkotmányellenesen voltak életben.

Next

/
Thumbnails
Contents