Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Vádirat a tanú ellen

VÁLSÁG ÉS JOG. 315 egymást követő nemzedékek hosszú életére szabja. A válságjog azonban már külső megjelenési formájában is ideiglenes; a jogalkotó tudja, hogy az élet áttöri a gyakorlat és az elmélet által kitermelt jogelveket, tudja, hogy az adott szabályozás fogyatékos, hiányos, szükségparancsolta munka. A jogalkotó csak rövid időre kívánja azokat életben tartani, csupán addig, amíg a gazdasági élet menetének megváltozása lehetővé teszi, hogy a helyesnek tartott és normális viszonyokra szabott, hosszú életre rendelt elvekhez és jogtételekhez visszatérjen. 6. C. A válságjog szabályai nem megengedök, hanem parancsolok. A kötelmi jog szabályai túlnyomóan megengedő és nem parancsoló jogtételek. A devizajog azoban a felek ügyletkötő szabadsága által szabadon rendezett jogviszonyok egy részét kogens tételekkel szabályozza és az ügyleti határozmányok helyébe, ha ideiglenesen is, de parancsoló jogtételeket helyez. A szolgáltatás mérvét, a teljesítés tárgyát, a teljesítés idejét rendeleti parancsszóval megváltoztatja és a diszpozitiv szabályokat kógensekkel helyettesíti. Űgyletmódosítás jogszabállyal, ez a válságjogi korlátozásoknak, „a szerződésszegés rendszerének"1) legjellemzőbb vonása.2) Minden jogban alapelv, hogy a törvénynek nincs visszaható ereje, de ez a szabály csak a bírót köti, de nem a törvényhozót. De a törvényhozási etikai elv, hogy az újabb jogszabálynak rendszerint ne legyen visszaható ereje, s a régi jogszabály uralma alatt keletkezett jogviszonyokat a régi jogszabály rendezze. Az új törvény elvben a jelennek és a jövőnek szól, de nem a múltnak. A jogszerzés feltételei, az alanyi jog keletkezésének tényállás-elemei a régi jog, a jogkeletkezés idejében hatályban lévő jog uralma alá esnek, hasonlókép a már fennálló a régi jog hatálya alatt keletkezett szerződéshez fűződő jogkövetkezményeket is a régi jog szabályozza. Az új törvény alkalmazása a régi törvény hatálya alatt létrejött jogviszonyokra, a szerzett jogokra sértené a törvény vissza nem hatásának elvét, vagy helyesebben: sértené a felek szerződési szabadságának elvét. A szerződés kötelező erejét a felek ügyleti rendelkezéséből nyeri, a szerződést kötő felek pedig csak olyan jogkövetkezményeket akarhatnak a szerződéshez fűzni, amilyeneket a szerződéskötés idejében a jog megad. Mindez következik a szerződési szabadság elvéből, következik a kötelmi jog szabályainak túlnyomóan engedélyező természetéből. Az újabb jogtétel parancsoló erővel más jogkövetkezményeket fűzhet a szerződéshez, mint a szerződés keletkezésekori jogtétel, de ez csak kivételesen, kényszerítő közérdekből történjék. Ez a kivételes eset normális viszonyok között ritka, a válságjogban azonban épp a fordított eset a szabály: a válságjog a diszpozitiv szabályokat részben kógens szabályokkal helyettesíti és azoknak érvényesülését oly fontosnak, annyira közérdekbe vágónak tartja, hogy érvényesülésüket a már fennálló jogviszonyokra vonatkozóan is megköveteli. Hiába állapodtak meg a felek J) Capitant jellemző megjelölése. (Le régime de la violation des contrats. Dalloz Hebdomadaire. 1934. 1 o.) 2) „. . . a válságjogi szabályokban közös vonás, hogy minden szemrebbenés nélkül teszik tül magukat a felek ügyletkötési szándékán . . ." (König Endre: Válságjogszabálvok Jogállam. 1933. 266 o )