Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Japán alkotmányának kiépülése

294 DR. KOVÁCS MIHÁLY (tehát a trónörökösre sem!). Trónöröklésre jogosult a császár elsőszülött fia, feltéve, ha törvényes utód. E szerint tehát ma csak férfi lehet császár Japánban. Régebben azonban ; lehetett nő is. Összesen 9 női mikádója volt Japánnak. Csak mióta a német mintára inkorporált sali törvény életbelépett a szigetországban, azóta van kizárva a nőág. Ha a császár elsőszülött fia nem él, vagy gyógyíthatatlan testi vagy szellemi betegségben szenved, trónra jogosult a császár legöregebb unokája. Ennek nemlétében pedig a császár korban legidősebb fia és annak utódai. A császár legöregebb fia és unokája elérve a IS. életévüket nagykorúakká válnak. Míg a császári ház többi tagjai csak 20 éves korukban nyerik el a nagykorúságot. Mint láthatjuk tehát, Nipponban a successio linealis agnatica szerint történik a trónutódlás, éspedig a primogenitura és a reprezentáció jog feltétlen érvényesülése mellett. Japánban a császárt istennek tekintik. Mikor Hirohitot, a mai császárt koronázták, azt mondta a japán nép: ma lesz a császár isten.4) A császár megszólítása: „heika", mely annyit jelent magyarul: ami a trón lépcsője alatt van. Ez a kifejezés magyarázatát abban leli, hogy nem merik a trónt megszólítani, melyen a császár ül, még a lépcsőt sem, mely a trónhoz vezet, hanem csak azt, ami a trón lépcsője alatt van. Japánban a császárt manapság sohasem hívják mikádónak. Ez az elnevezés „szent kapu"-t jelent. Nipponban a császár neve: tenno vagy tensi, mely szószerint azt jelenti, hogy az „ég fia. ) A császárt megilleti az országgyűlés összehívásának, elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a joga. A törvényhozási test szétszórt tagjait minden évben egyedül a császár jogosult, de egyben köteles is egybegyűjteni. Egy-egy ülésszak három hónapig tart, melyet a császár szükség esetén meg is hosszabbíthat. Az országgyűlési ülésszak berekesztése és 3 hónapon túlterjedő meghosszabbítása császári rendelettel történik. Ugyancsak rendelettel rekeszti be a császár az országgyűlési időszakot is, éspedig a két kamara együttes ülésén. Jogosult a császár bizonyos időben az országgyűlést fel is oszlatni, azonban a feloszlatástól számított öt hónapon belül köteles az új parlamentet egybehívni. Az országgyűlés működésének ilyen „mesterséges halállal" való megszakítása maga után vonja a főrendiház ipso facto szüneteltetését is. A sessiok berekesztése esetén a kontinuitás, az országgyűlési időszak akár természetes, akár mesterséges halállal való szüneteltetése esetén pedig a diszkontinuitás elve érvényesül. Az állami akaratkiképződés létrehozásában szintén tevékeny része van a mikádónak, de csak a megreformált alkotmány életbelépése óta. Ö szentesíti ugyanis a törvényeket, mely az abszolút vétó jogon túlmenő törvényalkotási ingerenciát biztosít számára. A parlament így annyiban •i) L. Friedrich Klemann : Japán wie es ist. Leipzig, 1922. 69. 1. •')LáSd Imaoka Dzsuicsiro: Uj Nippon. Budapest, 1929. 39. 1.