Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Az összbüntetés illetve büntetések egységesítése a fiatalkorú bűntettesekkel szemben

278 ZSOLDOS BENŐ. lett volna már figyelembe venni, — még elbírálatlan, mert arról a bíróságnak akkor, — legtöbbször a fentebb érintett okból, — nem volt tudomása. E tekintetben a fiatalkorúak bíróságának, de még gyakrabban a fiatalkorúak törvényszéki tanácsának eljárásában az a helyes gyakorlat fejlődött ki, hogy — ha csak nem valamely súlyosabb elbírálás tárgyául szolgálható esetről van szó, — a bíróság a Fb. 10. §-ának felhívása mellett a már jogerősen elrendelt, de még foganatosítás alatt álló próbárabocsátás, javító nevelés vagy fogházbüntetés hatályát iiatalkorúnak a már korábban elkövetett s még el nem bírált cselekményére is kiterjeszti, — ez által azt a helyzetet állítván viszsza, mintha ez az utóbb kiderült bűncselekmény már a jogerős intézkedés megtételekor bírói figyelembe vétetett volna. Sokkal sajátosabb a helyzet akkor, midőn a több rendbeli bűncselekmény miatt bíróság előtt álló vádlott a cselekményei egy részét élete 18. évének betöltése előtt, más részét pedig már a jelzett korhatárt meghaladva, felnőtt korában követte el. Ilyen esetben a Fb. 59. §-a második bekezdésének ama világos rendelkezése az irányadó, - mely szerint a rendes bíróság a terhelt 18-ik életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt a büníeíőtörvénykönyvek értelmében alkalmazandó büntetést kiszabja és e mellett a fiatalkorban elkövetett cselekményt vagy csupán a büntetés kiszabásánál veszi tekintetbe, vagy amennyiben az eset körülményeihez képes indokoltnak mutatkozik, a miatt a Bn. és a Fb. értelmében alkalmazható intézkedések valamelyikét rendeli el. Ha azonban ez az eset külön jogerős ítéletek találkozása folytán áll elő: felvetődik az a kérdés, — mely felsőbb bíróságainkat már nem egyszer foglalkoztatta, hogy a fiatalkorú ellen a Bn. 17. §-ának 4. pontja alapján kiszabott fogházbüntetést lehet-e kumulálni a 18-ik életév betöltése után elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetéssel ? A m. kir. Curiának jogegységi tanácsa 1921. évi január 27-én kelt határozatával kimondotta, hogy fiatalkorúak ügyében összbiintetés kiszabásának helye nincs. Ez álláspontjának indokolása szerint a fiatalkorúak bűnügyeinek elbírálásánál a Bn. II. fejezete és a Fb. értelmében az az alapelv az irányadó, hogy a fiatalkorú vádlottal szemben az ellene folyamatba tett több bűnügyéből kifolyólag is a lehetőséghez képest az egységes nevelő, javító intézkedés tétessék, amelynek alkalmazásánál nem is annyira a bűncselekmények száma, mint inkább és elsősora fiatalkorú egyénisége, a reá befolyással birt és bűnözését előidéző külső és belső hatóokok veendők figyelembe úgy, hogy a bűncselekmények esetleges többsége csak mint a vádlott egyéniségének jellemző jelensége mérlegeitessék. Ezen igazságszolgáltatási vezérelv természetes folyománya a Fb. 10. §. második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a fiatalkorú több bűnügyében a Bp. 20. §-ától