Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Az összbüntetés illetve büntetések egységesítése a fiatalkorú bűntettesekkel szemben

AZ ÖSSZBÜNTETÉS. 279 eltérően egyesítésnek mindaddig van helye, míg az egyes cselekményekre netalán külön megállapított intézkedéseket végre nem hajtották, vagy próbára bocsátás esetében a próbaidő kifogástalanul el nem telt. Az adott esetben tehát az alapítéletekkel már elintézett két bűnügynek egyesítését kellett volna kimondani és a két bűnügy tényállásának, a íiatalkorú vádlottra vonatkozó összes külső és belső körülményeknek gondos egybevetésével reá olyan intézkedést kellett volna alkalmazni, mely a vádlott egyénisége szerint a fiatalkorú nevelését, megjavítását a legjobtan biztosítaná. Az ilyen egyesítésnél a törvény a fiatalkorúakkal szemben a bírónak sokkal terjedelmesebb s a bűntevő egyéniségének újabb értékelésénél a lényegbevágóbb rendelkezési jogot ád, mint az összbüntetés kiszabásánál, ahol már csak az alapítéletekben kiszabott büntetések neme, tartama, súlyosságuk aránya jön tekintetbe azzal a korlátozással, hogy egyrészt az egyes büntetések teljes elengedése, de viszont másrészt a büntetések egyszerű összeadása elkerüitessék és a kötelező mérséklés elve beíartassék. Végeredményben megállapítható tékát a m. kir. Curia döntése szerint az ís, hogy a Fb. 10. §-a második bekezdésének helyes értelme szerint ez a törvényhely helyettesíti a Btk. 96. és 104 §-át, vegyis, hogy a fiatalkorúak bűnügyeiben összbüntetés kiszabásának egyáltalában nincs helye: mert az összbüntetés fentebb jellemzett természete szerint az egységes intézkedés tágabbkörű nevelő eljárásnak megvalósítására alkalmatlan. A mi aztán a fiatalkorban és felnőttkorban kiszabott szabadságvesztésbünteíések kumulálásának fentebb már említett kérdését illeti, Degré magyarázata szerint: amennyiben az újabb bűncselekmény is a 18-ik életév betöltése előtt követtetett el, kumulálásról természetesen szó sem lehetne, — ha pedig a fiatalkorban és a 18. életév betöltése után elkövetett bűncselekmények egyezerre képeznék elbírálás tárgyát, az esetben a Fb. 59, §-a szerint kellene eljárni s így összbüntetés kiszabása helyt nem foghatna. De ha a 18. életév betöltése után elkövetett bűncselekmény képezi elbírálás tárgyát: a Fb. 10. §-ának 2. bekezdése alkalmazásba nem vehető. Még, ha a fiatalkorban elkövetett bűncselekmény már jogerősen el van bírálva, sőt a kiszabott büntetés végrehajtása is megkezdetett, a Fb. 59. §-ának alkalmazásáról szó sem lehet. Egyéb intézkedést pedig idevonatkozóan a Fb. nem tartalmaz, különösen pedig nem olyan rendelkezést, mely a büntetések egyesítését kizárná. Az alábbi esetben a m. kir. Curia kimondotta, hogy ha a fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt fegyházbüntetésre ítélt egyén büntetésének végrehajtása alatt, de 18. életévének betöltése után, szabadságveszíésbüntetéssel büntetendő újabb bűncselekményt követ el, úgy a szabadságvesztés-büntetéseknek