Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

SZEMLE. 255 a magánjogi jogágakra is, amelyek a modern fejlődés íermékei Ehhez képest kifogásolta az előadó a Mt.-nek azt az álláspontját, hogy még csak utalás formájában sem foglalkozik az u. n. szakjogokkal: a szerzői, a találmányi, a védjegyjoggal és a mintaoltalommal. Pedig az előadó sze rint a helyes rendszer az, ha a magánjogi törvénykönyv a személyiségi jog szabályozása után, de még a hagyományos vagyonjog szabályait megelőzően foglalkozik — legalább főelveiben — a személyiség egészétől legkevésbbé abstraháló felsorolt jogágakkal. Végül állást foglalt az előadó a magánjogi törvénykönyv javaslatának az ellen a felfogása ellen is, amely szerint a személyiség elvileg csak addig részesül oltalomban, amig a személy életben van. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában Dr. Szlezák Lajos kir. járásbíró „Tárgyalási alapelvek és a perrendi reform" cimen tartott április 14-én előadást. Részletesen ismertette a perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat egyes intézkedéseit. Egyetért a javaslat indokolásával abban, hogy az eljárást gyorsabbá és olcsóbbá kell lenni, de aggályosnak tartja, hogy ezt a felebbvitelnek tervezett nagymértékű korlátozásával érjék el. Elsősorban az elsőbírói tárgyalást kellene gyorsabbá lenni. Ezt az alaposság sérelme nélkül csak úgy lehet keresztül vinni, ha a szóbeliség mai merev formájából engedünk és tágabb teret hagyunk ar írásbeliségnek. írásbeliség alatt azt érti, hogy mikor a felet ügyvéd képviseli, tétessék kötelezővé a tárgyalások írásbeli előkészítése a járásbíróság előtti eljárásbban is. Az alperes is készítse elő már az első (perfelvételi) tárgyalást is. Csak így lehet módja a bírónak a Pp. által is szemmeltartotí azt az ideális állapotot legalább megközelíteni, hogy a per lehetőleg egy tárgyaláson fejeztessék be. Olcsó csak az a per, amely kevés tárgyaláson ér véget és kevés tárgyalás pedig csak akkor elegendő, ha megfelelően elő van készítve. A felek ne térhessenek el szabadon, hanem csak indokoltan és igazoltan előkészítő irataik tartalmától, úgy mint ma a fellebbezési eljárásban. A keresetlevelet de az előkészítő iratot se kelljen szóval előadni, ha tartalmuk változatlan. Tágítandó a bíróság pervezető, különösen pedig u. n. negatív pervezetési jogköre. A nyomozó elvnek és a bírói pervezetésnek — megfordítva, mint ezt a Pp- tes7i — épp a járásbírósági eljárásban kell tágabb teret engedni, ahol az egyik, tapasztalatlan felet esetleg nem képviseli ügyvéd. Csak ezeknek az alapelveknek megfelelő gyökeres reformmal lehet az alaposság veszélyeztetése nélkül számottevő gyorsítást és olcsóbbítást elérni. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában április 21-én dr. Szántó Imre ügyvéd tariott előadást „Felelősség idegen fényért" címmel. Az állandóan fejlődő kártérítési kötelmeket a kötelem adósának oldaláról vizsgálva, a más tényéért, a cselekvő személytől függetlenül létrejött tényért fennálló felelőség fogalma szolgált a fejtegetések kiindulópontjául. A saját tényért és az idegen tényért való felelősség elhatárolását és az idegen tényért való felelősség eseteit vette az előadó szemügyre az ügy ellátására kirendelt személynek az ügykörébe eső teendők teljesítésében és azok alkalmából harmadik személynek okozott kárnál, az alkalmazott által elkövetett tisztességtelen verseny-cselekménynél; majd vizsgálta a felügyeletre szoruló személy cselekményeiért való felelősség, a veszélyes üzem viteléből eredő felelősség, az állam és más hatósági közületeK lisztviselőiért való felelősség és végül a Sajtótörvény 39. §-án alapuló felelősség eseteit. Tárgyalta előadó a 84. sz. T. Ü. határozatot és a 82. sz. jogegységi döntvényt. Befejezésül utalt a vétkességi és a vétlen felelősség elveinek a szociális és individuális társadalomszemléletben és a kétféle rendszer pszihologiai gyökereiben nyilvánuló ellentéteire is.