Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

256 SZEMLE. A Bűnügyi Védők Országos Egyesülete centennáris emlékülést tartott abból az alkalomból, hogy 1Ü0 évvel ezelőtt a kormány Kossuth Lajost elfogatta, bebörtönözte és ellene hűllenségi pert indított. Az emlékűlésen dr. Putnoki Béla miskolci ügyvéd városi tb. főügyész, jogakadémiai m. tanár „Kossuth Lajos elfogatásának, bebörtönözésének és hűllenségi perének 100 éves évfordulója" címen előadást tartott. Előadó rámutatott, hogy 1857. május 5-én az akkori kormány Kossuth Lajost a Zugiigeiben volt szállásán, hol pihenőjét töltötte, — elfogatta azért, mert az Országgyűlési Tudósítások folytatását képező Törvényhatósági Tudósításokat, abban az időben a gondolatközlés és a sajtószabadság orgánumait a nádor, a hatóságok s később a király akarata ellenére tovább szerkesztette és kiadta. Ismertette a fiskus vádlevelét, Kossuth védőinek periratait, a vád és védelem „szóváltásait" és a királyi tábla, a hétszemélyes tábla előiti végtárgyalások anyagát, melyek nyomán Kossuthot hűtlenségben bűnösnek mondták ki s ezért a kir. Tábla 5 évi börtönre Ítélte, amit a hétszemélyes tábla azután 4 évi börtönre súlyosbított, amíg végül is Kossuth 5 évi fogság után királyi amnesztiában részesült. Befejézésül megvilágította e bíróságok jogi tévedését perjogi szempontból. A Magvar Jogászegylet magánjogi szakosztálya március 50-án dr. Szladits Káro'y professzor elnökletével ülést tartott. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg dr. Meszlény Arthur haláláról, akit a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályához — melynek hosszú ideig titkára, majd alelnöke volt — szoros szálak fűztek. Ezután dr. Vági József budapesti ügyvéd tartotta meg előadását „Surrozatio" cimen. Surrogatio (németül : Ersatzrechí, magyarul helyettesíthetőség) rövid megjelölése az ismert paroemiának: pretium succedit in locum rei, res succedit in locum pretii. Sem a szó, sem a mondás nem klasszikus római jogi eredetű, hanem Jason Maynus francia posíglossator 1582-ben megjelent művében jelenik meg először ez a fogalom. A teória már több száz évvel ezelőtt összekapcsolja ez! a fogalmat a vagyon fogalmával. — A történeti iskola, mint forrásszerűtlent elveti, a némel polgári törvénykönyv tudatosan feltámasztja. — Az előadó ezután számos példát hozott fel a szurrogációra, még pedi? úgy egyes doK)gra nézve, mint azokra az esetekre, midőn a s?urrogácio valamely vagyonon vagy alvagyonon belül történik anélkül, hogy az egyes tárgyak változása magánnak az alvagyonnak az egységéi érintené. * A Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztályának május 20.-án megtartott ülésén Dr. Újlaki Miklós ügyvéd a csehszlovákpolgdrí törvénykönyv legúj bh lavasiaiát ismertette. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák köztársaság magánjogi kodifikációjának munkálatai már 1919 ben az oszirák polgári törvénykönyv alapulvétele mellett kezdődtek meg. Egyes csehszlovák szakkörök, így legutóbb D«~rer igazságügy miniszter a magyar jognak a csehszlovák kodifikációnál való mellő/é^ét megindokolandó jogrendszerünket súlyosan bírálták. Az előadó ezen bírálatok alaptalanságának igazolása mellett kimutatta, hogy a csehszlovák kodifikációt a magyar jogrendszer mellőzésében nem jogászi, hanem célszerűségi szempontok vezették. Ismertette az immár harmadik csehszlovák javaslat rendszerét. Kiemelte, hogy a javaslat csonka, mert a családjog szabályait nem tartalmazza és így a köztársaság magyar területén a magyar családi jog változatlanul hatályban marad. Az előadó végül kimulatta, hogy a ja aslat!>a átvett osztrák nolgári törvénykönyvet és novelláit csak helyenként töri át néhány kisebb módosítás és nagyon ritkán egyegy újítás. Ilyen körülmények között a c^ehszovák javaslat nem reformmű, hanem csak unifikáció, mely a köztársaság osztrák jogterületén hatályos jogot annak magyar jogterületére is átülteti.