Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

252 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN találta, bár azáltal a távírda használhatósága sem félbeszakítva, sem gátolva nem lett, mennyivel inkább kimeríti e törvényes tényálladé kot az áramtolvajnak az a cselekménye, amellyel a csatlakozó vezeték vagy fogyasztásmérő szigetelését megrongálja. (E nélkül ugyanis a lopás el nem követhető.) s amint a Kúria a pajkosságból elköveteti szigetelő törést egyhónapi fogházzal büntette, mennyivel súlyosabban büntetendő az a cselekmény, amit a tettes nem pajkosságból követett el és amely minden esetben halál, vagy testi sértés előidézésére Is alkalmas lehet. Ugyancsak a Btk. 439. §-ában Irt közveszélyü rongálás vélségót követi el az is, aki a fogyasztásmérő ólomzárját önhatalmúlag eltávolítja, továbbá az a villanyszerelő iparos, aki valamely fogyasztó berendezését a vállalat megbízása nélkül a villamosberendezés elosztóhálózatára kapcsolja. Minden áramlopás miatt tett feljelentés esetem az első feladatol annak megállapítása kell hogy képezze, hogy a cselekményt mily módon követték el és amennyiben az elkövetés közben a vállalat berendezését vagy annak tartozékát a tettes megrongálta, az eljárást a lopáson felül a Btk. 439. §-ába ütköző közveszélyü rongálás miatt is meg kell indítani. Az energiatörvény életbelépte után kiadóit engedélyokiratok mellékletét képező „villamos energiaszolgáltatás részletes feltételei", amely a régi közhasználatú villamosmüvek és fogyasztóik közötti viszony egyéges szabályozásánál is irányadó jellegű lesz, !). §. 1. be kezdésében úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó a villamos energiát csakis a jelentkezési íven feltüntetett módon és célra veheti igénybe. Ugyanezt a régi közhasználatú villamosmüvek minden fogyasztóval szemben külön kikötik. E rendelkezés gyakorlati értelmet nyer például a háztartási áramszolgáltatásnál. A vállalatok ugyanis háztartási célokra (pl. forraló, rezsó stb.) a világítási egységárnak kb. egyharmadáért adnak elektromos áramot, amit külön fogyasztásmérő mér. Ez esetben előfordul, hogy a fogyasztó a rezsó stb. helyett villanylámpát kapcsol a háztartási áram vezetékére S ezáltal a megszabott ár harmadáért világít. Ez ellen a visszaélés ellen, ami kimeríti a Un. 50. §-ába Ütköző csalásnak tényálladéki elemeit, a vállalatok úgy védekeznek, hogy olyan fogyasztásmérői szerelnek lel, amely csak akkor méri külön a háztatási fogyasztást, ha a rákapcsolt berendezés legalább 150—200 W. teljesítményű. Természetesen ez teljes védelmet nem nyújt a visszaélések ellen, mert egy nagyobb lakás világítási teljesítménye gyakran elérheti a 150 — 200 W-ot és a fogyasztó még mindég vagyoni haszonra lesz szert akkor is, ha a megszokod 75 W teljesítmény helyett 150 W-ot kapcsol be, mert a kétszeres fogyasztás mellett harmadáron még megtakarítás jelentkezik, nem is számítva a nagyobb teljesítmény által előálló előnyt. Az 1931. évi XVI t.C. SÚlyOS kötelességekel ró a villamos vállalatokra az üzem biztosítása céljából. A 32. §. 2. pontja szerint az engedélyes köteles berendezéseit a jó üzemvitel követelményeinek megfelelő műszakilag kifogástalan állapotban tartani és meg-