Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

SZEMLE. 253 újításukról is gondoskodni. A 33. §. 1. bekezdése szerint az engedélyes a közhasználatú villamosmű üzemét önkényesen meg nem szüntetheti. Köteles mindent megtenni avégből, hogy az energiaszolgáltatás folytonossága zavart ne szenvedjen. E kötelességek megszegését az iparügyi miniszter 5000 P-ig, ismétlés esetén 20,000 P-ig terjedhető pénzbírsággal bünteti. A vállalkozó csak úgy tehet eleget a törvényparancsolta kötelességeinek, ha a törvény meg is védi őt harmadik személyek rongálásaival és kártevéseivel szemben. SZEMLE. A Magyar Jogászegylet május hó 8-iki teljes ülése keretében rendezte meg a Grosschmid-előadássorozat negyedik ünnepi előadását. Dr. Osvald István, a Kúria elnöke elnöki megnyitóbeszédében Grosschmid tanításainak rendkívüli jelentőségét méltatta és megemlékezett az előadássorozat korábbi előadóiról. Ezután dr. Ni/salovszky Endre egyetemi nyilvános rendes tanár tartott előadást „Grosschmid és a kereskedelmi jog" címen. Az előadó szembeszállt azzal az újabban jelentkezett felfogással, mintha a Grosschmid örökbecsű tanításai csak azok számára lennének hozzáférhetők, akik a nagy tanítómester közvetlen tanítványai voltak. Ez a felfogás annyit jelentene, hogy egy-két emberöltő multán ezek a kincsek örökre hozzáférhetetlenekké válnának. Az előadása ezen tétellel szemben cáfolási kísérlet óhajt lenni. Párhuzamot vont Grosschmid és a kereskedelmi jog tnásik nagy mestere, Nagy Ferenc között, jellemezve a szemlélési módban jelentkező különbségeket. Ezután egyenkint vette tárgyalás alá Grosschmid kereskedelmi jogi tantételeit, különösen azokat emelve ki, ahol Nagy Ferenccel szemben a felfogásbeli különbség kiütközött. Szólt különösen a kereskedelmi ügy fogalmának priorifájáról a kereskedelmi szokással szemben, a kereskedelmi jog rendszerbeli elkülönüléséből folyó önkiegészítő képességéről, amely a külön kereskedelmi jog elejtésével veszendőbe menne. Ismertette a kiskereskedésre alakult részvénytársaságok tekintetében, valamint a cégvezetőnek adott ingatlanelidegenitési meghatalmazás jellegére nézve kialakult kontroverziát. A közkereseti társasági tagok felelősségével kapcsolatos kérdések érintése után vázolta az előadó a helyettesíthető és elhasználható ingóságOKból álló betét tekintetében kialakult vitát, a külföldi legújabb jogfejlődés ismertetésével a Grosschmid álláspontjának helyessége mellett foglalva állá.-t. A részvénytársasági jog köréből az előadó kiemelte, hogy Grosschmid az igazgatóság tagjainak álképviselőkénti eljárásáról ismételten szól és ebből az látszik, hogy az igazgatóság képviseleti hatalmát sem látja harmadik személyekkel szemben korlátlannak és korlátozhatatlannak. Előadásának végén az előadó felvetette azt a gondolatot, hogy a grosschmidi tanításoknak a kereskedelmi jog tudományában való érvényesülését egy olyan „breviárium" kiadásával kellene előmozdítani, amely a Fejezetek kereskedelmi jogi megnyilatkozásait lehető változatlan szövegben, de a kereskedelmi törvény rendszerében adná vissza. A Magyar Jogászegyletben április 10-én dr. Angyal Pál egyetemi tanár tartott előadást. Bevezető szavaiban zászlóbontásának jogcímét igazolandó rámutatc tt arra, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének nagy professzorai közül sokan kivették részüket a lörvényelőkészítés felelősségterhes munkájából s így ő csak követi az elődök példáját. Felvonultatta Bencsik Mihály (1712), Vuchetich Mátyás