Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Személyiségi jogvédelem és nyilvánosság

SZEMÉLYISÉGI JOGVÉDELEM ÉS NYILVÁNOSSÁG. 231 hozásokban még sokkal szűkebb térre van szorítva. Ha pedig a valóság közlése is megállapíthatja a rágalmazás és becsületsértés tényálladékát, úgy nem a tényleges külső vagy belső becsület talál védelmet, hanem a tényleg nem lévő becsület is. A védelem tárgya itt is véleményünk szerint a magánjogi személyiségi jogvédelem tárgyával azonos. Fontos köz- vagy magánérdek nélkül nem szabad más dolgait sértő módon akarata ellenére nyilvánosságra hozni. Seperjen mindenki a maga háza előtt. A magyar bíróságok gyakorlata szerint a becsületsértés tényálladékának nem eleme sem a valótlanság, sem pedig a vádlott rosszhiszeműsége. (K. 1928. B. I. 393.) Közömbös az áhított tény valósága, vagy valótlansága (K. 1927. XII. 14. B. I. 3106.) Az állított tény valótlanságának tudata sem szükséges (Grill Dt. XI. 208.) Az állított tény valóságának bebizonyítása csak azokban az esetekben zárja ki a rágalmazás megállapítását, amelyekben a valóság bizonyításának a törvény szerint helye van. (K. 2547/924. B. H. T. 676.) Angyal Pál szerint is«) a tény objektív valótlansága nem tényáUadéki elem. Természetesen a tételes büntetőtörvények meghatározzák a becsületsértés és rágalmazás tényálladékát és ehhez a bírói gyakorlat alkalmazkodni köteles. Mégis a büntetőbírói gyakorlat is érzi, hogy a védett jogtárgy tágabb valami, mint maga a becsület és így igyekszik olyan sértő, megalázó, kicsinyítő magatartást is e tényálladék alá vonni, hol a személyiségi jogok szélesebb értelemben való megsértéséről van szó. így Angyal7) szerint gorombaság, nők előtti trágár beszéd, gúnyolódás, ingerlés, bosszantás is lehet becsületsértés, ha az a sértett szociális értékét sérti. Kohler szerint a bosszantólag ható magatartás is becsületsértés, pl. valaki a vénkisasszony kedvenc kutyáját megöli. Becsületsértés a szeméremérzet megsértése is.8) A magánjogot nem köti tételes törvényhely. A MTJ. említett 107. §-a pedig bölcsen a fejlődő joganyagra való tekintettel olyan keret, melynek kitöltése a jogtudományra és birói gyakorlatra vár. A becsületvédelem tehát magánjogi szempontból része az általános személyiségi jog védelmének és lényege, tartalma az, hogy a jogszabályok és mások jogának korlátja közt mindenki személyiségét szabadon érvényesítheti vagy elrejtheti és ebben senki őt nem akadályozhatja. Magánjogi szempontból tehát a személyiségi jogsértés akkor is fennforog, ha a magánéletét valakinek bár nem sértő módon a nyilvánosság elé viszik, beleegyezése nélkül, hogy a közlés nem sértő, lealacsonyító, az legfeljebb a vagyoni kár bekövetkezése kérdésében lehet a mai bírói gyakorlat szerint jelentős, de a jogsértés a nyilvánosság elé vitellel már bekövetkezett. Azért mondtam, hogy a mai bírói gyakorlat szempontjából, mert mint más alkalommal kifejtettem, szerény nézetem szerint a nem vagyoni kár már a személyiségi jogsértéssel magával bekövetkezik.9) Természetesen fokozottan nagyobb a jogsértés, ha a közlés és a bírálat sértő, a sértett érzületét megbántja, sőt külső érvényesülését, előmenetelét is meggátolja. «) Angyal i. m. 26. old. 7) Angyal i. m. 40. old. 8) Angyal i. m. 40. old. s) Szigeti: A személyiségi jogvédelem eszközei. (Meszlény emlékkönyv.)