Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére
A HŰTLEN ELHAGYÁSOS PEREK MEGSZÜNTETÉSE 219 Tehát ma a kir. ügyész igen sok házassági ítéletet sikerrel támadhatna meg perújítással a miatt, mert a házasfelek nem magyar állampolgárok s a kérdés szigorúbb felfogása mellett. Ez a jog a javaslat szerint a kir. ügyészt minden időbeli korlátozás nélkül illetné még. Nézetem szerint kisebb baj az, hogy esetleg egyes kétes magyar állampolgároknak házasságát felbontó Ítélet a magyar hatóságok előtt hatályos, mint az a veszedelem, hogy gyanútlan emberek családi állapotát a kir. ügyészség kezdeményezésére bármikor meg lehet változtatni. Hiszen olyan emberekről van szó, akik a magyar nemzet testéhez tartoznak. Aggályos a javaslatnak az a rendelkezése és hibás is, amely szerint „A perujítási kereset megindítása után a házasfelek nem köthetnek újabb házasságot, ha valamelyik mégis köt, a házasságot úgy kell tekinteni, mintha az érvénytelenséget kimondó vagy felbontó Ítélet jogerőre emelkedése előtt kötötték volna." „A perujítási kereset megindítása" szavak helyett a „perujítási kereset szabályszerű kézbesítése" szavakat kellene helyezni, mert a kereset benyújtásáról az érdekelt házasfél tudomást nem szerezhet. A kereset kézbesítése után kötött házasságot is csak az esetben lehet különben kettős házasságnak tekinteni, ha a bíróság a kir. ügyész most szóbanforgó perújításának helyt ad. A visszásságok kiküszöbölésére elegendőnek tartanám, ha a kir. ügyészek hivatalból tartoznának megvizsgálni, hogy a bíróságok magyar állampolgárok illetve olyan állampolgárok vagy hontalanok perében jártak-e el, akiknek perében eljárni hatáskörük van. A jogsérelmet a kir. ügyész fellebbezéssel orvosolhatná. A bíróságok pedig utasíttatnának, hogy az ítélet indokolásában állapítsák meg, hogy a felek vagy egyikük magyar állampolgárságát, hontalanságát illetve azt, hogy a bíróságnak egyébként is hatásköre van, milyen adatok alapján állapították meg. Az ideiglenes gyermekelhelyezés és tartás kérdésében a Te. értelmében hatásköre a gyámhatóságnak van. Csak szükség esetén intézkedhetnek a kir. bíróságok. Ezt a megoldást szerencsésnek tartom, mert ugyanazon kérdésben való tárgyalások megismétlődésének lehetőségét kizárja. A Tervezet 167. §. értelmében ellenben: „3. ideiglenesen határoz a gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében, ha a gyámhatóság még nem határozott. (1930:XXXIV. t.-c. 137.)" A Tervezet tehát az ideiglenes gyermektartási ügyek nagyobb részét a házassági bíróságok elé viszi. Ha a házassági per megszűnik, akkor az eljárásnak a gyámhatóságnál való ismétlése lehetővé válik s ha az még jogerősen nem döntött, új házassági per folyamatba tételével az ügy a bírósághoz vihető ismét s így tovább. A Te. életbeléptetése előtt ezzel a lehetőséggel számosan visszaéltek s a Tervezet ezt a visszaélést ismét lehetővé teszi. Nem is tartom előnyösnek — már az ezzeljáró izgalmak csökkentése végett is, hogy a házassági bíró — sürgős szükség esetét kivéve, az ideiglenes gyermekelkelyezés és tartós kérdésével foglalkozzék.