Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

220 DR. GYULAI ERNŐ Ennélfogva a 167. §. 3. pontját elhagynám s a 4. pontot 3. pont­ként jelölném meg. Ezután a következő új bekezdést helyezném el: „A házassági per alatt is a gyermekek elhelyezése és ideiglenes tartása kérdésében a gyámhatóság határoz, kivéve ha a kir. bíróságok határozata valamilyen okból szükségessé vált." Fontolóra kellene venni, |hogy a gyermekek ideiglenes tartására és elhelyezésére vonatkozó ügyek ellátásával a fiatalkorúak biróságát lehetne megbízni. Ez esetben másodfokon is független bíróságok járná­nak el, míg ma másodfokon a közigazgatási bizottság jár el, amelynek tagjai egy részének előképzettségük és függetlenségük nincs. (Másod- és utolsó fokon a döntést a fiatalkorúak bírósága bevonásáig ezekben az ügyekben a kir. ítélőtáblákra bíznám.) A Pp. 674. §-ában meghatározott és a házassági biró előtt ideig­lenes nőtartás iránt folyamatba tett eljárás nézetem szerint az ideiglenes nőtartásra nézve nem per és ennek az eljárásnak perjogi hatásai nem is lehetnek, amire nézve különösen jellemző, hogy a bíróság a nőtartás kérdésében az ellenfél meghallgatása nélkül is határozhat. Mégis ma a többnyire utolsó fokként eljáró kir. Ítélőtáblák (a kir. törvényszéktől felvitt ügyekben végső fok) kimondják, hogy a járásbíró­ságok előtt az ideiglenes nőtartás iránt megindított perek, ha jogerősen nincsenek befejezve, perfüggőség miatt az ideiglenes nőtartásra irányuló intézkedés lehetőségét kizárják. Sérelmes ez a gyakorlat az ideiglenes intézkedést a házassági perben váró nőre azért is, mert a házassági peren kívül kért ideiglenes tartásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha bizonyítani tudja, hogy jogos okból távozott és van távol a férjétől, míg a házassági perben érvényesített ideiglenes intézkedés alapján a kellő saját jövedelemmel nem rendelkező nőnek úgyszólván kizárólag azért jár ideiglenes nőtartás, mert a peres felek egymással házasságot kötöttek. Az összeütközések kiküszöbölésére ajánlom a következő szövegű bekezdést: „Ez a szakasz alkalmazható akkor is, ha a nőtartás felől a bíróság a kereset megindítása előtt jogerősen határozott. A §. alkalmazhatóságát nem zárja ki az a körülmény sem, hogy ideiglenes nőtartás iránt per van folyamatban. Utóbbi esetben ennek a pernek bírósága a házassági per tartamára a házassági perben érvényesített ideiglenes nőtartási díj erejéig a perben érvényesített követelés felett az eljárást bármelyik fél kérelmére felfüggeszti. Ha a házassági per jogerős befejezést nyert, a kir. járásbíróság vagy fellebbviteli bírósága a pert a felfüggesztett rész tekintetében érdemben vagy a perköltség kérdésében bármely félnek kérelmére folytatja." Tehát a járásbíróság előtt folyamatba tett per folytatható pld. a per megindítását megelőző hat hónapra járó és az ideiglenes intézkedés kérelmezése előtt esedékessé vált tartásdíj részletekre, amelyek tudva­levőleg a házassági perben nem érvényesíthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents