Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

212 DR. GYULAI ERNCT így tehát nézetem szerint csak az alperes büntetéséről és elővezetéséről lehet szó, nem pedig a felpereséről is. Az alperesnek a megjelenésre kényszerítését több oknál fogva nem helyeslem. A feleknek találkozása a legsúlyosabb lelki sérelmet jelentheti, ha ezt a felek nem akarják, ezt a kívánságot nem lehet figyelmen kivül hagyni. A másik szempont: az alperes bujkálhat, lakóhelyét elhagyhatja, be nem jelenti, a Tervezet szerint ilyen esetben gyakorlatilag a békéltetési szak elnyujtása teljesen az alperes kezében van, a per emiatt evekre hosszabbodhatik. Ez alaptalan bosszantásokra, zsarolásokra adhat alkal mat, mert a büntetés kiszabásának is csak akkor van hatása, ha a ki Szabó végzést kézbesíteni tudják. A felperes is felhasználhatja bosszantás! célra ezt a £-! és pedig korlátlanul. Nem kell mást tennie, mint a megadott szegénységi jog alapján a békéltetési kérelmet havonta benyújtani s akkor házastársa az ország másik feléből. - hacsak büntetésnek es elővezetésnek nem akarja magát kitenni — kénytelen a békéltetésen megjelenni. Ma a vonatokból megfigyelhetni, hogy mennyi ember gyalogol a vonat mellett, mert nincs pénz vasúti jegyre. Köztudomású, hogy az ország lakosainak mintegy 60°/o-a nincstelen ember, aki alig tudja fentártani magát, ilyen közgazdasági helyzet melleit különösen méltánytalan, hogy a házasfelet száz kilométernyi utazásokra kenyszentsük. Feltétlenül szükséges a törvényben intézkedni, hogy a felperes vagy ha szegényjogos, az. államkincstár az alperes utazási és ellátási költségeit előlegezze, ha elvileg az alperes megjelenését kívánja. Az elővezetés sínes költség nélkül az államra nézve es gondoskodni kell arról is. ha mondjuk az alperesnőt Vásárosnaményből a zalaegerszegi törvényszékhez elővezették (650 km.), hogy Lakóhelyére visszajuthasson emberi méltóságának es bűntelen voltának megfelelő módon Kétlem, hogy a megbüntetett és csendőrrel elővezetett alperes hajlamos lesz a békéltetésre. Elvileg nem volna hátrányos, ha a peres felek önként megjelennének a békéltetésen, — de annak kikényszerítését nézetem szerint mellőzni kell. A megjelenést elő lehetne mozdítani azzal, hogy a felperest köteleznék arra, amenin inon nem szegényjogon perel, hogy megjelenésével kapcsolatos utazási és ellátási költségeket az alperesnek megküldje. Esetleg szegényjogon perles esetén a kir. kincstárt is lehetne erre kötelezni. Nyilvánvalóan csak a hűtlen elhagyásos perekkel kapcsolatban gondolt elsősorban a Tervezet készítője a békéltetés kikényszerítésére, mert olyan perekben, ahol tanúkihallgatás történik, nincs veszély, hogy a biróság olyan esetben szünteti meg a házasságot, amikor nincs minden szempontból kifogástalan bontó ok, s védekezeses perekben úgyszólván kivétel nélkül megjelenik úgyis az alperes személyesen. Tehát ha ragaszkodik a Tervezet a békéltetés kikényszerítésére, amellett, hogy a megjelenés költségeiről gondoskodik, mondja ki azt is, hogy a kényszerintézkedéseknek, előlegezéseknek az alperesnek a békéltetésen való meg nem jelenése miatt csak a 11. T. 77. a. pontja alapján indított perekben van helye. Én azonban azt hiszem, hogy az