Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

A HŰTLEN ELHAGYÁSOS PEREK MEGSZÜNTETÉSE 207 A közjegyzői tanúsítvány két tanú kihallgatásán alapul. De a két tanút az a fél választja ki, aki a bontást kívánja. Ha meggyőződésünk szerint a két tanú a legtöbb esetben az igazat vallja is, mégis ilyen módon jogi kérdést kellő módon megoldani nem lehet. A vallomásukban különben a gyakorlat szerint leginkább csak arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ki hagyta el a közös lakást. A távozás geometriájából pedig nem lehet következtetni arra, hogy jogilag ki az elhagyott fél. Lehet ez a távozó is. Előfordul, hogy azt is kijelentik, hogy az egyik fél „jogtalanul" hagyta el a közös lakást. Ennek nincs semmi értéke. Hogy ki hagyta el jogtalanul a másik házastársat, azt megállapítani nehéz bírói feladat. Amikor a törvénykezés elrendelte, hogy a felperes a kir. jegyzőhöz a részéről kiválasztott két tanút hozzon alapvető jogi kérdés megvilágítására, hozzájárult, hogy a H. T. 77. §-án alapuló per lényeges részében a jogi kérdés nem komoly módon nyerjen megoldást és éppen ezzel nyitott ajtót a megegyezés lehetőségének. Tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben, amikor a felek a bíróság elé kerülnek, nincs a peres felek közt semmi irányban ellentét abban a kérdésben, hogy a házasságot fel akarják bontani és megegyezés van minden egyéb kapcsolatos kérdésben is. A felek nyilván a „legsimább" megoldást keresik. Ha a felek közt a törvényben megkívánt hat havi különélés eltelt, a legalkalmasabbnak az ügy elintézésére a H. T. 77. §-án alapuló per látszik. 6—8 hét alatt a bírói bontó Ítélethez juthatnak. Előnye szempontjukból az ilyen eljárásnak, hogy csak két tanút kell egyik kir. közjegyzőhöz felvinni, aki a peres felek különéléséről tud. Előny látszik a peres felek részére, hogy a bíróság előtt, ha az alperes nem védekezik, nincs is érdemleges tárgyalás. Az eljárás peres szaka a lehető legrövidebb. Ha ellenben a peres felek nincsenek még huzamosabb ideje egymástól távol, akkor a hűtlen elhagyáson alapuló (H. T. 77. §.) házassági pernek az időtartama tekintetében előnyei alig vannak a H. T. 80. §. a. pontján alapuló per felett. Ugyanis egyszerű tényállás mellett a kereset benyújtásától számított néhány hét alatt a biró a hat hónapi különélést kimondhatja. A hat hónap eltelte után pedig csak egy nem érdemleges tárgyalás következik, amelyen a biró újabb bizonyítás felvétel nélkül ítélhet. A legnagyobb nyomatékkal mutatok erre rá, mert azzal a törekvéssel kívánok foglalkozni, mely a H. T. 77. §-án alapuló perekben a felek megegyezését kívánja lehetetlenné tenni. Nyilvánvaló tehát, hogy megegyezéses per nemcsak a hűtlen elhagyásos perekben lehetséges. A H. T. 77. §-os perekben a megegyezés kizárására irányuló törekvés először az 1930:XXXVI. t.-c.-ben (Te.) jelentkezett. A Te.-nek (1930:XXXIV. t.-c.) két nagyon helyes intézkedése volt, mellyel elrendelte, hogy a házasfél a kir. közjegyző előtt adjon ügyvédi meghatalmazást (a gyakorlat és újabban az 1937: IV. t.-c. azóta ezt a rendelkezést enyhítette azzal, hogy a szegényjogon perlő fél részére kirendelt pártfogó ügyvédnek meghatalmazásra nincs szüksége) és hogy a legalább hat havi különélést a kir. közjegyző előtt kihallgatott tanukká1 kell igazolni. Ugyanis az az előtt érvényben levő jogszabályok uralma alatt előfordultak esetek, amikor a perben eljáró ügyvédeknek megtévesztésével hamis meghatalmazást mutattak be a felek s már szinte