Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

205 TÖREKVÉSEK A HŰTLEN ELHAGYÁSOS PEREK MEGSZÜNTETÉSÉRE. írta: DR. GYULAI ERNŐ budapesti kir. törvényszéki bíró. A „Törvényjavaslat a polgári peres és nemperes eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" előadói tervezete a 159—171. §§saiban foglalkozik a házassági perekben követendő eljárással. A javasolt intézkedések épen nem az eljárás egyszerűsítését, gyorsítását kívánják elérni, hanem azt, hogy a házasság felbontására irányuló eljárás a mainál hosszabb, nehezebb legyen, s főleg, hogy a hűtlen elhagyásos per a gyakorlatban megszűnjék. Nyilvánvalóan tehát házasságpolitikai szempontok vezették a szakaszok tervezőjét. Már közel két évtizede a budapesti kir. törvényszéknél a házassági perekkel foglalkozom, talán jogcímet nyertem ennélfogva arra, hogy a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban egyéni szempontjaimnak kifejezést adjak. Kétségtelen, hogy a felbontott házasságok száma megdöbbentően nagy. Magyarországon az 1935. évben 75.905 házasságot kötöttek, felbontottak 5598 házasságot (7'3%-ot), vagyis a felbontott házasságok száma, úgy aránylik az ugyanazon évben kötött házassághoz, mint 1:13-hoz. — Érdekesek a következő adatok is, a H. T. 76. §-a alapján 1935-ben 13, a 77. §. a) p. alapján 4097, a 77. §. b) p. 84, 80. §. a) p. alapján 1189, 80. §. c) p. alapján 50, 80. §. d) alapján 29, 80. §. a) és c) alapján 103, 80. §. a) és d) alapján 15 és egyéb okokból 18 házasságot bontottak fel. Érvénytelennek ellenben csak 46 házasságot nyilvánítottak. Ezek a statisztikai adatok a házasságokkal kapcsolatos életviszonyok kóros voltáról tanúskodnak. Aki napról napra házassági perekkel foglalkozik, annak két alapvető tény tűnik főleg a szemébe: Elsősorban, hogy a házassági perek sokszor milyen sűlyos testi, lelki betegségekben, gazdasági és nevelésbeli nyomorúságban lelik magyarázatukat. Azután feltűnő jelenség, hogy a házasfelek, akik a bíró elé kerülnek, mennyire ragaszkodnak ahhoz a szándékukhoz, hogy a házasságukat a bíróság valóban fel is bontsa. A házasfelek ilyen törekvésének a törvény szab gátat, amely szerint a házasságot csak a másik félnek a törvényben meghatározott magatartása miatt lehet felbontani, ha a törvényben meghatározott feltételek fenforognak (elévülés, megbocsájtás hiánya stb.). A mi házassági peres eljárásunknak is szembeötlő tulajdonsága, hogy a törvény a bontópereknél a felek egyéni kezdeményezésére alapítja az eljárást. A felperestől (a viszontkeresetre nézve az alperestől) függ, hogy milyen tényeket, milyen jogcímen és mikor érvényesít s hogy a bontás kieszközlésére milyen bizonyítékra hivatkozik. A bíróság a házasság felbontása irányában nem tehet kezdeményező lépéseket, csak a házasság fentartása érdekében. A házasság fentartása céljából tudakozódhat, hivatalból tanukat hallgathat ki (Pp. 669., 670. §§.).