Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Még egy szó a házasságjogi gyakorlatról

204 DK. MEGYKSY ÁGOSTON Kétségtelen ugyan, hogy a házasságnak felbontását a maga részéről is kívánó alperest arra is rá lehet bírni, hogy az elhagyást magára vállalja vagy az elhagyás jogos okát elhallgassa, ámde a tüzetes bírói kikérdezés mellett majdnem lehetetlen a való tényállás elhallgatása vagy elferdítése. Még ha az alperes a személyes meghallgatásra nem jelenik is meg, a felperesnek meghallgatása is a legtöbbször íelderiti a való tényállást, ha ez a meghallgatás lege arlis történik. Arra pedig, hogy a felperes személyesen megjelenjék és nyilatkozzék is a bíró kérdéseire, a leiperes a kereset elutasításának terhével köteles, mert a bíróság csak tüzetesen felderített és a felek személyes előadásából merített tényállás alapján hozhat ítéletet, a megjelenni vagy nyilatkozni nem akaró felperes pedig nem tárt ilyen tényállást a bíróság elé. Az alperes nem védekezésével és távolmaradásával még nem lehet — az officiálitás szabályánál fogva - bizonyítottnak venni, hogy az alperes volt az elhagyó, különösen nem, ha mint az esetek legnagyobb részében a közjegyző által kihallgatott tanuk is csak azt igazolták, hogy a felek bizonyos idő óta külön élnek, de az elhagyásról vallomást nem tesznek. A házassági bontöperben minden körülményt be kell bizonyítani; elismerésnek, beismerésnek hatálya, bizonyító ereje nincsen. Ebből folyólag az elhagyás tényét minden 77-es perben be kellene bizonyítani és már az is törvényellenes koncesszió, ha a bíróság megelégszik a felperesnek idevonatkozó, az alperes által tagadásba nem vett előadásával. Ez a személyes és az eskü alatti kihallgatás jellegével biró meghallgatás azonban semmiesetre sem maradhat el és csak tüzetes, kételyt nem hagyó tényelőadás alapján állapítható meg olyan tényállás, amelyre bontó ítélet alapítható. Ha a felperesi előadás a legcsekélyebb kételyt hagyja az elhagyó kiléte felől, úgy bizonyítás rendelendő el s ha bizonyíték nem jelöltetik meg, a kerí set elutasítandó. Az elhagyás jogos oka, mihelyt az alperes által felhozatott, szintén hivatalból teendő bizonyítás tárgyává. Ha a felek nem jelölnek is meg bizonyítékot vagy ellenbizonyítékot, kimerítő előadásuk alapján kell az idevonatkozó tényállást felderíteni és a házasság fenntartás.;! maga után vonó tényeket az azokat érvényesítő fél eskü alatti kihallgatásával és megesketésével megállapítani. A törvénynek úgy szavaiból, mint szelleméből folyó mindezek a szabályok a 77-es perekben divó elsőfolyamodású gyakorlatban ma jórészt ismeretlenek és mellőzésük bizony mi tagadás — törvényellenesen könnyíti a házasságok felbontását.