Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A korlátolt felelősségű társaság taggyülésének határozathozatala

196 DR. LÖW TIBOR A taggyűlési határozatnak a tagok hozzájárulásától függő érvényessége sem azonos kérdés a határozatképességgel. így az, hogy bizonyos esetben valamely határozathoz minden tag hozzájárulása szükséges, nem zárja ki azt, hogy a szerződés szerint a határozatképességhez általában a tagok valamely részének megjelenése elegendő legyen (Bp. T. 1935. ápr, 6. P. VI. 3771/1935.; máj. 3. P. VI. 4930/1935., 4934/1935., 5024/1935.; jún. 14. P. VI. 7579/1935.). Nem kíván intézkedést a törvény arra az esetre, ha a taggyűlésről valamelyik tag következetesen távolmarad. Ilyen magatartással szemben a társaság céljának biztosításáról amúgy sem igen lehet szó, hanem csak a törvény 83. §-ában szabályozott feloszlási kereset nyújthat némi segítséget (Bp. T. 1933. márc. 31. P. VI. 2864/1933. ellenk. Bp. T. 1933. júl 12. P. VI. 9649/1933.). Érvényesen kiköthető a társasági szerződésben, hogy amenynyiben a taggyűlés határozatképtelen, az ezt követően ugyanazzal a tárgysorozattal összehívott újabb taggyűlés határozatképes legyen tekintet nélkül a megjelentek számára, vagy a képviselt törzstőke arányára. Ez a rendelkezés nem érinti a határozathozatalhoz szükséges többség kialakulására irányadó akár szerződéses, akár törvényes rendelkezéseket, valamint azokat az eseteket sem, amelyekben az előírt minősített többségtől eltérni nem is lehet (Bp. T. 1935. ápr. 5. P. VI. 3770/1935 ). „Minthogy a határozathozatal módja a társaság életének oly alapvető kérdése, amelynek világos szabályozása nélkül a társasági élet kellő folyamata el sem képzelhető, a társasági tagok a bejegyzést csak oly szerződés alapján kérhetik, amely ezt a kérdést a törvény rendelkezéséhez kapcsolódóan világosan szabályozza." (Bp. T. 1934. szept. 29. P. VI. 11864/1934.). A törvény csak a szavazójog gyakorlásának módjáról szói ugyan (3.), de ezzel megkívánja a határozat érvényes létrejöttéhez szükséges szavazatok számának a szabályozását is. Erre is állanak a szavazójog kapcsán elmondottak. A törvény szerint a taggyűlés határozatait általában a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű szótöbbséggel hozza (38. 1. bek.). Ettől eltéréseket statuál a törvény, de eltérhet a szerződés is, amely, a törvénynek korlátai közt, a többségnek más módon számítását, minden, vagy némely különös esetben bizonyos minősített többséget, vagy egyhangúságot is előírhat, vagy akár valamennyi tag hozzájárulását. Valamennyi tag hozzájárulásának és a minden megjelent tagra kiterjedő egyhangúság kikötése azonban mindenkor csak a törvény szavazati tilalmainak (38.) a figyelembevételéval történhetik (v. ö. K. 1934. febr. 20. Pk. IV 265/1934.). Egyszerű szótöbbséggel rendelheti el a közgyűlés, hogy a tiszta nyereség 10%-át tartalékalap képzésére, vagy növelésére fordítsák. (31. 4. bek). Ez esetben nincs szó a törvényben arról,