Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám

4 DR. SZLADITS KÁROLY a háború után a nemzetközi kapcsolatok kiépítése magyar nemzeti szempontból. Azért nemcsak széleskörű külföldi összeköttetéseit használta fel e cél szolgálatára, hanem nemzetközi kongresszusokon és a szaksajtóban szóval és írásban szállott síkra a magyar érdekek védelme és a nemzetközi bíráskodás továbbfejlesztése mellett. (41—46. sz.) Ezek a nemzetközi jogi tanulmányok sokkal többek azonban alkalmi hazafias nekibuzdulásnál vagy amatőrkedvtelésnél és ékesenszóló páldái írójuk lelkiismeretes elmélyedésének. A nemzetközi jog legmodernebb, aktuális kérdéseiben sok tekintetben íorrásmüvekül szolgálnak ezek az értekezések; így különösen „A nemzetközi bíróság újabb gyakorlata" című (44. sz.)s amely mintaszerű folytatása Magyary Géza hasonlótárgyú aapvető müvének. Méltán sorakoznak e mellé az „Idegenek jogi védelme", a „Nemzetközi bíráskodás^ a hágai és párisi egyezmények alapján", valamint az „Ujabb irányok a nemzetközi jogban" című tanulmányok (43., 45., 46. sz.). Maradandó értékűek a békeszerződéshez írt kritikai széljegyzetei is (41. sz.). Ha mindezekhez hozzávesszük megemlékezéseit jogéletünk nagyjairól, könyvbírálatait, jelentéseit jogi kongresszusokról, belés külföldi törvényhozási és joggyakorlati kritikai szemléit, valamint joggyakorlati összeállításait (63-78. sz.), mely utóbbiak nagy része nem is fért be e kötetek keretei közé: oly jogirodalmi termékenység képe áll előttünk, amely már terjedelmében is elismerést érdemel. II. Ha már most Baumgarten Nándor jogírói működését nem tárgyi terjedelme, hanem írói qualitásai szerint mérlegeljük: kiemelkedő erényeiként tűnnek fel egyfelől megbízhatósága, másfelől ítéletének kiegyensúlyozott, bölcs és józan mérséklete. Nincsen tanulmánya, amely ne épült volna fel széleskörű irodalmi és joggyakorlati anyaggyűjtésen és jogösszehasonlításon. Anyaggyűjt si lelkiismeretességére élénk világot vet a „Döntvényfejekről" írt, ma is megszívlelendő, kritikai elmefuttatása. (72. sz.). A külföldi jog feldolgozása terén pedig, Nagy Ferenc szellemében, de saját hajlama szerint is, nagy súlyt helyezett a francia és angolszász vonatkozásokra, az egyoldalú német befolyással szemben. Kevés embert tudok, aki írásaiban olyan elfogulatlan tárgyilagossággal állott volna szemben társadalmi helyzetének impulzusaival, sőt saját eszmeirányainak indítékaival is, mint Baumgarten Nándor. Ő, aki közgazdasági tevékenységében inkább a bank- és nagyipari érdekeltség körébe tartozott, az elsők között hangsúlyozta a részvénytársasági jogban a reform szükségességét, hathatós ellenőrzést követelve vezérigazgatói és többségi abszolutizmus ellen, és sürgetve a társaság ügyvivőinek fokozott büntetőjogi felelősségét. Viszont bár a kereskedelmi törvény revíziójának buzgó előharcosa volt, a válságjog idején