Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

150 IRODALOM. el, valamint, hogy ezen elvi álláspontnak rendszerbe foglalása gyakorlatunknak egyöntetűségét, és a felmerülhető vitakérdéseknek kiküszöbölését fogja biztosíthatni. Ép ezért fölötte nagy hálára kötelezték szerzők nem csak az elméletnek, hanem a gyakorlatnak a férfiait is, midőn összes büntetőjogi határozatokat ösmertető határozattárainknak rendszeres földolgozásával a közel hatvan éves gyakorlatot áttekinthető alakban adták a lelkiismeretes olvasó kezébe, mihez képest, a sziszifuszi munka eredménye gyanánt, bármely körülménynek enyhítő, súlyosító vagy közömbös volta bármely bűncselekménnyel kapcsolatban, úgyszólván másodpercek alatt lesz most megállapítható. Hogy az a kérdés mindezideig sem a német, sem a francia, sem pedig az olasz irodalomban nem részesült kellő figyelemben, és az osztrákok részéről is csak Grassenberger Roland foglalkozott vele, arra csak mellesleg utalunk. Szerzők a lexikális modorban magvas rövidséggel megírt művet a tárgyalási mód logikus rendszerével tették könnyen kezelhetővé. A fölötte magas színvonalú, monografiaszámba menő bevezetés után hat fejezetben tárgyalják az eddigi gyakorlatunk által elbírált körülményeket : 1. A bűnöző személy, 2. A bűnözés szociális, kulturális és gazdasági körülményei, 3. A bűncselekmény elkövetője, (a tényállás alanyi elemei), 4. A bűncselekmény elkövetése, (tárgyi elemek), 5. A bűncselekmény elkövetése után létesülő alanyi és tárgyi körülmények, 6. Az anyagi és eljárási szabályok alkalmazásával összefüggő jogi helyzetek és körülmények büntetéskiszabási értékelése. Ezen kívül azonban mindenik fejezet természetesen több alcímre oszlik, ami a fölötte nagy hozzáértéssel és elméleti tudással megírt mű áttekinthetőségét nagyon is megkönnyítette. Dr. Dombováry Géza. * Dr. Blau György budapesti ügyvéd : Hitelezési kötelezettség. Különlenyomat a „Jogállam" 1936. évi évfolyamának 8—9. számából. Mindössze 21 oldalnyi mü. Mégis azzal az érzéssel hagyja abba az olvasó az olvasást, hogy a címbeli témának teljes és tökéletes monographiáját nyújtotta a szerző. A tőle megszokott virtuóz tömörséggel bemutatja a komplexumnak összes gyakorlati és elméleti, dogmatikai és jogpolitikai vonatkozásait. A komplexum alatt értenünk kell azoknak a tényálladékoknak az összeségét, amelyeknek fennforgása esetén ex lege vagy ex contractu bekövetkezik az ügyletben résztvevő félre a hitelezés kötelezettsége. Az összes tényálladékokat a szerző egyforma alapossággal tárgyalja, — mégis kiolvasható a műből, hogy leginkább ez a kérdés foglalkoztatja: Aki másnak azt ígérte, hogy kölcsönt fog neki adni, szorítható-e ítélettel a kölcsönadására ? — A kérdésre igen meggyőző és igen határozott igennel felel. E mellett azonban nem huny szemet az előtt az eleven valóság előtt, hogy a civilizált országban az Ítélet nevezetű valami igen nehezen születik meg, aminek aztán az a következménye van, hogy praktice könnyebb bírói úton a nagybankot a beígért nagy törlesztéses kölcsönnek leolvasására kényszeríteni, mint oly értelmű ítéletet kieszközölni, hogy felebarátunk köteles nekünk leolvasni azt az 5 P-t, melyet tőle „holnapig" kölcsön kértünk s amelyet ő nekünk ily értelembe megígért. Az elmélet, — vagy mint a szerző nevezi: jus in thesi, — és a gyakorlat közti ez az áthidalhatatlanság különböző kompromisszumokra vezet, amelyekre igen élesen, igen tanulságosan, — és igen élvezetesen világít rá Dr. Blau György müve. Dr. K. I. Dr. Kauser Lipót: A méltányosságról. (Különlenyomat a Magyar Jogászegyleti Értekezések 1936. évi 3. számából.) A 33 oldalas munka fulmináns filippika a méltányosság — ellen. A szerző határozottan úgy