Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Angyal Pál és Rácz György: A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban [könyvismertetés]

IRODALOM. 151 tesz, mintha haragudnék a méltányosságra és ezt igyekszik ilyesfelekep érzékeltetni: „Ilyen lidércláng módjára imbolygó, rejtélyes és misztikus jelenség a magánjog világának ködbevesző perifériáin fel-felötlő és úgylátszik mind gyakoribban jelentkező méltányosság is." Vagy : „ ... a méltányosság ... a pozitív jogra diametrálisan, ellentétesen hat, a pozitív jogszabály félretételét és . . . kivételezést képes előidézni és pedig a kérdéses jogviszonyban egymással szemben álló feleknek csak egyike javára". Vagy : „ .. . a „méltányosság" . .. jelszóvá, divattá vált és . .. a méltányosságnak azt a képességet is tulajdonítják az emberek, hogy annak erejénél fogva minden jogszabály és logika ellenére kártérítésre való kötelezés lehetséges." Ilyen túlheves kijelentés a műben több is van, — és ennek dacára a munka az olvasóra mégis azt az összebenyomást gyakorolja, hogy a szerző nincs hadilábon a méltányossággal. Ez a benyomás onnan ered, hogy a szerző szinte féltő gondossággal gyűjtötte össze a méltányosságra vonatkozó összes joggyakorlati, törvényi és elméleti adatokat, — és olyan elmélyedéssel foglalkozik velők, amilyent csak a szeretet diktálhat. A méltányosság hálával tartozik ennek az „édes ellenségének. Dr. K. I. Dr. Kürthy Sándor: Az ügyvédkérdés megoldása. (Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat.) Magasabb, átfogó látószögből, pragmatice tárgyalja a mű a címének megfelelő kérdéseket. Terjedelme 104 oldal, — ami a témák, adatok, ismertetések, bírálatok és önálló új javaslatok sokasága mellett ékes bizonyítéka a szerző írói ökonómiájának. Egészen új szempontokat, új fogalmakat, új kategorizálásokat visz bele a kérdésbe. Remélem, hogy a mű iránti érdeklődés felkeltésére alkalmasnak fog bizonyulni az ily fejezetcímek, közlése : „Hogy fest az angol példa az ügyvédi reformban ?" — „Ügyvéd vagy perviteli vállalkozó?" — „Jogsegélybiztosítás." (Ez utóbbi fejezet tartalmazza a konkretizált megoldási javaslatot.) A mü eszmei és formai tónusának jellemzéséül hadd álljon itt a könyv 16. oldalán olvasható következő idézet: „A képesítésnek a megszerzése, — de egzisztencia nélkül, — mindig csak a forradalmárok sorait növelte ... A dekompozició állapotában lévő társadalmak egyik feltűnő kisérő jelensége az ügyvédség túltengése abban a formában.. ., hogy a képesítetteknek csak egy töredéke működhetik a pályán, a többit elzárják attól." Dr. K. I. Dr. Egyed István: Közjogi alapismeretek. Grill Károly könyvkiadó vállalat kiadása. 183. oldal. Egyed István egyetemi tanár ezelőtt 10 évvel a vallás és közoktatásügyi miniszter megbízásából a fenti címmel népszerűen összefoglalta a magyar közjog és közigazgatási jog alapismereteit. A Magyar Népművelés Könyvei között megjelent ez a kötet már évekkel ezelőtt elfogyott, ami a könyv használhatóságát igazolta. Az új kiadást azonban az is szükségessé tette, hogy az utolsó 10 év alatt a jogszabályok nagy tömege számos irányban jelentős változást hozott közjogi és közigazgatási intézményeinkben. A Grill Károly könyvkiadóvállalatánál most megjelent második kiadás részben az időközi jogszabályokkal kiegészítve, részben az időközben szerzett tapasztalatok alapján átdolgozva bocsátja újra a nagyközönség rendelkezésére azokat az ismereteket, amelyek az állampolgári nevelés nélkülözhetetlen eszközei, amelyekre tehát a nem jogot tanuló ifjúságnak is szüksége van. A 183 lap terjedelmű könyv 15 fejezetre tagolva ismerteti alkotmányunkat, az állam legfőbb intézményeit, a magyar közigazgatás szerveit és működését, a közszolgálat szabályait, valamint a közigazgatás különféle feladatait. A most új kiadásban megjelent könyv bizonyára újra hasznos tájékoztatóul és vezérfonalul fog szolgálni a közjogi és közigazgatási jogi kérdések iránt érdeklődő közönség részére.