Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám

2 DR. SZLAD1TS KÁROLY jogi kártérítés mértéke" (13. sz.) c. értekezései, valamint a Grosschmid-glossza során a szakjogi felelősségről és a veszély és felelősség viszonyáról írt adalékai (27., 28. sz.). A szállítási ügyletek teljesítésében beálló akadályok vezettek „A sztrájk jogi következményei" (8. sz.), valamint „A moratórium és a szállítási ügyletek" (18. sz.), és a „Kereskedelmi vétel teljesítése" c. (23. sz.), — részben már válságjogi cikkekre, a különbözeti ügyletek körüli viták a „Játék és fogadás" c. tanulmányra (15. sz., kapcsolatban a tőzsdei különbözeti ügyletekre vonatkozó 35. sz. fejtegetéssel). A jelzálogüzlet lebonyolítása során mutatkozó nehézségek adtak alkalmat a „Jelzálogos kölcsönök visszafizetése és újabb joggyakorlatunk" (10. sz.) c. fejtegetésére, mely a stornódíj kérdését veszi alapos vizsgálat alá. Ma azonban túl vagyunk azon, hogy az életviszonyokat merev közjogi vagy magánjogi keretekbe szorítsuk. A kereskedelmi jogon is, mint a magánjog minden szakjogán, át- meg átszövődnek az egységes jogrendszer különböző tagozatainak kiágazásai, jelesül a közjogi jellegű büntető-, eljárá ,i és közigazgatási szabályok. E kapcsolatok fontosságának felismerése vezeti át Baumgarten Nándor írói tollát a kereskedelmi büntetőjog (A kereskedelmi vétségekről, 12. sz.), a kereskedelmi eljárás (Az új polgári perrendtartás és a kereskedelem, 39. sz.; tőzsdei bíráskodás : 35., 36. sz.; a kereskedelmi törvényszék sorsa: 38. sz.; az ipari bíráskodás: 40. sz.), valamint a kereskedelmi közigazgatási és pénzügyi jog (adó- és mérlegkérdések: 24., 61., 62., sz.) különböző problémáira. Baumgarten gyakorlati szeme hamar meglátta, hogy a jogrendszernek a kereskedelmi jogból fakadó vagy azzal szomszédos friss hajtásaiban az új szakjogok egész sora alakul ki, és e „gazdasági jogi" új ágazatokban űjhódik meg a jogfejlődés. Ezért fordul figyelme már korán e szakjogok felé. Ennek köszönhetjük Meszlény Artúrral közös — a Tud. Akadémia részéről jutalmazott kartelljogi könyvét, valamint a vasúti jogi monográfiák és tanulmányok egész sorát. Ami különösen az utóbbiakat illeti, elsősorban a vasúti fuvarozási jog világot átfogó új fejlődése köti le figyelmét s ez vezet „Nemzetközi vasúti fuvarozási jog" c. nagyszabású monográfiájára, mely a külföldi hasonló müvek mellett is számot tesz. Ide sorakozik a fuvarozási ügylet általános reformjának beható előkészítése (3. sz.), a vasúti jog enciklopédikus vázlata (6. sz.), a vasutjogi közigazgatási bíráskodás taglalása (34. sz.) és más kisebb tanulmányok (4., 9., 19. sz.). Szociális érzéke irányítja figyelmét a munkajogra, elsősorban az ipari veszéllyel járó felelősségnek akkor vajúdó kérdésére (29., 30. sz.) és a balesetbiztosításnak törvényhozási és törvénykezési kérdéseire (31., 32., 37. sz.). Az ipari jogvédelem (ipari tulajdon) újabb gazdag intézményköre szintén leköti érdeklődését. Ennek hazai kialakulását inkább gyakorlati téren mozdítja elő, amint arról „Az ipari jogvédelem 25 esztendeje" című