Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A kormányzói jogkör kiterjesztése

A KORMÁNYZÓI JOGKÖR KITERJESZTÉSE. 113 tal szemben nem biztosítani a kormányzó visszaküldési jogát. Hiszen ez fontos biztosíték a királyság ősi államformájának fennmaradására, melyet a nemzet az 1921 : XLVII. tc. értelmében változatlanul fenntartott. A király személyére vonatkozó törvényt viszont megkoronáztatása után magának a királynak kell szentesíteni s igy a megszorítás ebben a vonatkozásban tárgytalan, mert ez a törvény nem is kerül kihirdetés végett a kormányzó elé. Közjogunk szelleme nem indokolja nézetem szerint a kormányzó felelőtlenségét sem. A király felelőtlensége a monarchikus gondolat folyománya, annak a speciális jogi helyzetnek a következménye, melyet az uralkodó az összes állampolgárokkal szemben elfoglal s mely az általuk való felelősségrevonást kizárja. Nem tudom magamévá tenni Csekey-nek azt az álláspontját, hogy a kormányzó sérthetetlenségéből a felelősségrevonás lehetetlensége szükségképen következik. A sérthetetlenség és felelőtlenség nem azonos fogalmak. A sérthetetlenségnek különben nincs is tételes jogilag szabatosan megállapított általános fogalma. Gondoljunk csak az országgyűlés tagjait megillető mentelmi jogra, melynek egyik iránya szintén sérthetetlenségnek neveztetik. Bizonyos, hogy az országgyűlés tagjainak sérthetetlensége nem biztosit nekik felelőtlenséget. A sérthetetlenség esetenként más és mást jelent. A kormányzó sérthetetlensége egyrészről azt jelenti, hogy az 1920:1. t.-c. kifejezett rendelkezése szerint ugyanabban a büntetőjogi védelemben részesül, mint a király. Másrészről jelenti azt, hogy a kormányzó a rendes bíróságok előtt nem vonható felelősségre. Felelősségének mértékére nézve azonban nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy miniszteri ellenjegyzéssel ellátott íényeiért kizárólag az ellenjegyző miniszter felelős. A miniszter felelőssége szükségképen kizárja az államfő felelősségét. Itt semmi esetre sem lehet a részesség büntetőjogi szabályait alkalmazni. ilyen értelemben a kormányzó felelőssége közjogunk szellemével teljes összhangban van. Mégis egy ponton szükségesnek tartanám a felelősségrevonás eljárási szabályait módosítani. Közjogunk szelleme megkívánja, hogy az államfő — nem csak a király — felette álljon a pártoknak és a pártok küzdelmeinek. A kormányzó felelősségének intézménye aggályos volna, ha a vád alá helyezési indítvány pártpolitikai eszközzé válhatna s lehetőséget nyújtana a kormányzó személye elleni pártpolitikai támadásokra. Ezt a lehetőséget ki kell zárni. Ma, az 1920: L t.-c. értelmében 100 képviselő indítványozhatja a kormányzó felelősségrevonását. Ezt a rendelkezést olyan értelemben kellene módosítani, hogy az erre vonatkozó indítványt az összes képviselők legalább felének kell beterjeszteni s az indítvány csak akkor legyen tárgyalás alá vehető, ha az indítványozó képviselők az ülésen valamennyien jelen is vannak. Jogállam XXXVI. évi. 3—4. füzet. 8