Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A kormányzói jogkör kiterjesztése

114 BUZA LÁSZLÓ Ezen a két ponton gondolom a kormányzó jogállására vonatkozó szabályokat módositandóknak. Egyéb módositást nem tartok indokoltnak. A nemesség-adományozás tekintetében teljesen igaza van Po/nernek,1) hogye jog megadása közjogi akadályokba nem ütközik. Ma a nemesség-adományozásnak nincs meg az a jelentősége, a mi annak idején indokolttá tette, hogy ez a jog a még meg nem koronázott királyt ne illesse meg. Ma a nemesség-adományozás nem a politikailag jogosított nemzet tagjai közé való felvétel. De vájjon szükséges és indokolt-e nemesség-adományozást lehetővé tenni ? Nagyon megszívlelendő BaranyayJusztinnak az a megjegyzése,-) hogy „álmélkodvakérdezhetné az egész világ, hát a magyaroknak ténylegnincs más bajuk, csak az, hogy még mindig nincs elég nemesük, bárójuk/grófjuk és hercegük ?" Gondoljuk csak meg, milyen propaganda-anyagot szolgáltatnánk ezzel azoknak, a kik szeretik a maguk „demokráciáját" a magyar „feudalizmussal" szembe állítani. Csekey maga is elfogadni látszik Merkl-nek azt a megállapítását, hogy Magyarország royalistaszinezetü arisztokratikus köztársaság.3) Indoko't volna-e, az efféle felfogást törvényes intézkedésekkel alátámasztani? A főkegyúri jogot mindenesetre biztosítani kell a magyar állam számára. Ennek a jognak újabb gyakorlatba-vétele azonban a Szentszékkel való megegyezést tételez fel s igy olyan tárgyalásokat tesz szükségessé, melyeknek megindítására ki keil várni a ránk nézve legkedvezőbb időpontot. Annak, hogy a vád alá helyezett és elitélt miniszterekkel és ál/ami számvevőszéki elnökkel szemben a kormányzót ugyanaz a kegyelmezési jog illesse meg, mint a királyt, — t. i. hogy általános amnesztia esetén nekik kegyelmet adhasson — semmi gyakorlati jelentősége nincs. E jog megadásának igazán csak akkor volna értelme, ha elvi okokból tartanok szükségesnek azt, hogy a kormányzó a királyi hatalomba foglalt összes jogosítványokkal felruháztassék. Különbözik a kormányzó jogköre a királyétól a hadüzenet tekintetében is. Az 1920:1. t.-c. értelmében a hadüzenethez az országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. Itt, minden egyébtől eltekintve, külpolitikai okokból is nehéz volna a változtatás. Hiszen a trianoni szerződésnek az a rendelkezése még ma sincs hatályon kivül helyezve, mely szerint „a magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fenntartására és határrendőrszolgálatra szabad alkalmazni." Ottlik László igen figyelemre-inéltó tanulmányában4) azt 1) Polner Ödön : A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdése. Magyar Jogi Szemle i. k. 96- 101. lap. 2) Baranyay Jusztin: Csekey hat pontja. Katolikus Szemle. LI. kötet. 1837. 99 lap. 3) 1. m. 12. lap. *) Ottlik László: A kormányzói intézmény reformja. Magyar Szemle. XXIX. kötet. 1937. 212-222. lap.