Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 2. szám - Az egyességokmány 19.cikkének magyarázata
80 TÓTH ISTVÁN vonatkozó meghatározásokat ismertetnénk, meg kell röviden említeni Bolíviának 1904. okt. 20-án Csilével kötött szerződésének revíziójára irányuló kísérletét. A kérdéses szerződésben Bolívia elvesztette tengerpartját Arica és Antofagosta kikötőkkel együtt. A másik tel, Csile viszont arra kötelezte magát, hogy a két kikötőt vasútvonallal kapcsolja a bolíviai vasúthálózathoz. Ez a rendezés azonban nem bizonyult kielégítőnek Bolívia szempontjából, ezért azzal a kéréssel fordult a Közgyűlés elé, hogy hívja tel a tagokat az 1904-ben kötött szerződés felülvizsgálására. Azzal érvelt, hogy a tengerpart elvesztése az ország gazdasági fejlődését gátolja, hogy a szerződést kényszer hatása alatt kötötte, hogy a szerződés egyes rendelkezéseit még mindig nem hajtották végre s végül, Csile hadgyakorlatok ürügye alatt csapatokat von össze a bolíviai határon s ezáltal veszélyezteti Bolívia biztonságát. A kérdést a Közgyűlés háromtagú bizottságra bizta. A bizottság jelentése szerint valamely nemzetközi szerződés akkor válik alkalmazhatatlanná, ha a szerződés megkötésekor fennálló viszonyok idővei annyira megváltoztak, hogy a szerződés alkalmazása többé nem lehetséges. A csilei kormány egy „Vörös Könyv"-et adott ki Bolíviával való viszonyáról s ebben úgy nyilatkozik, hogy csak a még végre nem hajtott szerződések válhatnak alkalmazhatatlanná. A békeszerződésekre pedig a 19. c. csak kivételesen alkalmazható. Kétségtelen, hogy a már végrehajtott szerződések nem válhatnak alkalmazhatatlanná. Ez azonban csak arra a szerződésre vonatkozik, amely már egyszeri teljesítés útján végrehajtható. A szerződések legnagyobb része azonban nem egyszeri, hanem — és a világháborút befejező békeszerződések is mind ilyenek — állandó természetű, vagyis egymást követő cselekmények egész láncolatából álló szolgáltatásokat tartalmaznak. Az ilyen szerződések végrehajtása mindig az adós állam teljesítőképességétől függ, mely viszont a legkülönbözőbb körülményeknek van alávetve. így azután megtörténhetik, hogy háború, vagy más csapás következtében az adós állam képtelen lesz szerződéses kötelezettségét teljesíteni. Ilyenkor a szerződésnek módosulnia kell, még ha történetesen békeszerződésről is van szó, mert lehetetlent még békeszerződés sem követelhet. Eauchille szerint „egy szerződés akkor tekinthető alkalmazhataílannak, ha a felek akaratától független tény következtében végrehajthatatlanná vált. Végrehajtási lehetetlenség kell és pedig olyan, mely nem szerződő felektől ered, különben ezek közvetve, kerülő úton mentesíthetnék magukat szerződéssel vállalt kötelezettségeik alól. Göllner viszont relatív fogalomnak tartja az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi szerződéseket és helyes meghatározásukat pártatlan orgánum vizsgálatától teszi függővé. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi szerződések fogalmát in abstracto meghatározni nem lehet, hanem konkrét esetben a kisérő körülmények figyelembevételével, az igazságosság és méltányosság követelményeinek megfelelően kell a kérdést elbírálni. E megállapítás során segítségül szolgáljon az a követelmény, hogy alkalmazhatatlanná csak a végrehajthatatlan szerződés válhat, azaz amikor az adós állam a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tud szerződéses kötelezettségének eléget tenni. A végrehajthatatlanságot előidéző okok közül azonban kizárandó a szerződő felek valamelyikének rosszhiszemű magatartása, mert a roszhiszemü fél szerződéses kötelezettségétől kerülő úton megszabadulhatna. A legnagyobb nehézséget azonban a végrehajthatatlanság megállapítására hivatott szerv összeállítása okozza. Göllner ezt az orgánumot a Közgyűlésben véli megfelelőnek. Mivel azonban a Közgyűlés nem politikamentes szerv, helyesebbnek mutatkozna, ha ebben a kérdésben az Állandó Nemzetközi Bíróság nyilvánítana véleményt, melyet avis consultatif formájában közölne a Közgyűléssel. 4. Világbékét veszélyeztető nemzetközi állapot. Még nehezebb feleletet adni arra a kérdésre, hogy mit értsünk nemzetközi állapot alatt.