Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 2. szám - Az ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTUDOMÁNYRÓL
AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTUDOMÁNYRÓL Elmondta : DR. MENDELÉNYI LÁSZLÓ, a pestvidéki törvényszék elnöke a Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztályának alakuló ülésén. A tudományoknak újabb története azt tanúsítja, hogy az összehasonlító módszernek használása által egyes tudományok óriás haladást tettek. Elég e tekintetben utalni az összehasonlító élettanra, az összehasonlító földrajzra, az összehasonlító nyelvtudományra stb. Az összehasonlító módszernek ezen fényes eredményei annak a jogtudományra való alkalmaztatását is ajánlatossá teszik, sőt mondhatni, hogy az összehasonlító jogtudomány korunk általános kultúrájának főkövetelménye és müvelése a tudomány mai emberének már kikerülhetetlen feladata. Igaz ugyan, hogy valamennyi nemzet jogrendszerének fejlesztése nemzeti feladat, de bizonyos szempontból nemzetközi is, mert egy nemzet jogfejlődése csupán egy tagozata az általános jogfejlődésnek. S minél nemzetközibbé válik a nemzetek közötti jogforgalom, annál több rokonszükséglet és törekvés kíván érvényesülést a jogélet terén minden kulturnépnél — és ha a törvényhozó feladatát helyesen akarja megoldani, úgy a hazai jog korlátain túl az összefüggéseket kell keresnie és a hazai jogot, mint kultúrnépek általános jogfejlődésének lényére kialakult alkotást kell tekinteni. Azonban ki kell emelni, hogy a törvények összehasonlítása még nem jogösszehasonlitás. Mert egy állam valóságos jogtörténetét még egyéb tényezők is alkotják, mint csupán a törvények és ha ezekhez még a bírói joggyakorlatot is tanulmányozzuk, úgy egy külföldi ország egyetemes jogi életébe való behatolásunk még mindig felületesnek tekinthető. Ép ezért helyes von Lisztnek az a megállapítása, hogy még egyáltalában nem müvei összehasonlító jogtudományt az, aki egy, bár oly távol eső jogot, mint például a kínai vagy mexikói, behatóan tárgyal és akár két, vagy több ország közti hasonlatosságokat, vagy különbségeket deskriptive elénktárja. Valódi össszehasonlító jogtudományról csak akkor lehet szó, ha beható vizsgálat tárgyává tesszük az egyes törvények és jogintézmények társadalmi fejlődését, kauzális vonatkozásait; és itt már kiütközik a szoros kapcsolat, mely az összehasonlító jogtudomány és a jogbölcselet között van, utóbbinak főleg azt a r.emét értve, amely a pozitív jogrendszereket a jogbölcsészet segélyével igyekszik megvilágítani és a pozitív jogok magyarázatában és rendelkezésében a jogbölcsészet felfogása szerint jár el. Épen ezért az összehasonlító jogtudományt a tudományágak azon vonalába kell beállítani, amely kezdődik a jogbölcsészettel, ennek segélyével eredményesen ismeri meg és hasonlítja össze a külföldi jogokat s ezen összehasonlításból elmaradJogállam XXXV. évf. 2. füzet. 4